Túl sokat beszélsz magadról az első randin? Ne tedd!

Ha azok közé tartozol, akik már észrevették magukon, hogy akkor, ha szoronganak, ha idegesek, ha stresszelnek, megállíthatatlanul folyik belőlük a szó, talán arra is rájöttek már, hogy ez mennyire nem pozitív tulajdonság, és milyen idegesítő tud lenni, főleg egy randihelyzetben. Megkockáztatom, hogy nők között több a túl sokat beszélő randipartner, mint a férfiak között, bár már arra is láttam példát, hogy a férfi nem tud megálljt parancsolni magának.

Miért olyan idegesítő ez a partnernek, miért rossz annak, aki túl sokat beszél és mit lehet ellene tenni?

Kezdjük azzal, hogy miért idegesítő annak, aki végigszenvedi a másik ember tirádáját.

1. Túl sok roppant személyes információ birtokába jut, sokszor traumákról, intim problémákról, amelyek egy első randin még túl koraiak és fogalma sincs, hogy reagáljon.

2. Ha esetleg tudná is, hogyan reagáljon, a partner szóáradata nem ad rá lehetőséget, hogy magához ragadja a kezdeményezést, így benne marad, amit mondana.

3. Mivel ő nem mesélhet semmit, az egész randi alatt sarokba szorítva érzi magát, és nagyon gyorsan kialakul benne az a benyomás, hogy a bőbeszédű partner nem is kíváncsi rá.

4. Arra a következtetésre juthat, hogy a partner képtelen megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől és saját magán kívül nem érdekli semmi.

5. Kb. fél óra után menekülni szeretne, mert már csak arra tud gondolni, hogy legyen végre csend.

Miért rossz ez annak, akinek be nem áll a szája?

1. Túl sok és túl személyes, intim információkat oszt meg, amelyeket nem is akart elmondani, de nem bírta leállítani magát. Ettől sebezhetőnek érzi magát.

2. Ha van egy kis önismerete, folyamatosan érzékeli is, hogy nem kéne folytatnia, de képtelen leállítani magát. (Segíthet ugyan, ha előre szól, hogy bocsi, első randin lyukat beszélek a hasadba, de aztán jobb lesz, viszont ez csak keveseket fog meghatni.)

3. Nem tud meg semmit a randipartnerről, viszont észreveheti annak az arcán a frusztráció, unalom, zavar, harag jeleit.

4. Randi után leforrázva érezheti magát – amiért újabb lehetőséget szalasztott el.

Mit tehetünk egy ilyen kellemetlen helyzetben, ha mi vagyunk az okozói?

1. Készüljünk tudatosan nyitott kérdésekkel, amelyeket fel akarunk tenni a partnernek. Kérjük meg, hogy beszéljen magáról, és ezáltal tereljük el a figyelmünket a saját szorongásunkról. Ha kell, szabjuk meg magunknak, hány percet beszélhetünk egyvégtében.

2. Koncentráljunk arra, amit a partner mond, és ne szakítsuk félbe, illetve ne azon agyaljunk, hogy majd mit fogunk válaszolni! Csakis rá figyeljünk, tegyük félre saját közlésvágyunkat! Ha kíváncsiak vagyunk rá – ezért randizunk vele – hagyjuk kibontakozni!

3. Bátorítsuk a másikat, hogy folytassa, amit mesél, rövid, célzott kérdésekkel, amelyek semmiképp ne arról szóljanak, hogy mi mit gondolunk és velünk mi történt.

4. Ha végképp nehezen uralkodunk magunkon, hatalmazzuk fel a partnert, hogy egyezményes jellel emlékeztessen arra, ha már túl régen beszélünk és nem jut szóhoz. Ha jelez, akkor azonnal hagyjuk abba a mesélést, ne kérjünk még egy-két percet. Ezzel a dolog élét is elvehetjük, hiszen ahelyett, hogy mi dominálnánk a randi folyását, lehetővé tesszük, hogy ránk szóljon.

Ha tisztában vagyunk ezzel a problémánkkal és már számos alkalommal azért nem folytatódtak az ismerkedéseink, mert lyukat beszéltünk a partner hasába, akkor inkább szóljunk előre és tudatosan készüljünk arra, hogy megtörjük a sorozatot. Sokkal jobb, ha a másik ember tudja, hogy tudjuk: ez számunkra probléma és dolgozunk a megoldáson, mint ha csak annyit érzékel, hogy végeláthatatlanul dumálunk és ő kénytelen végighallgatni bennünket. Avassuk be és vonjuk be a megoldás kidolgozásába – ez akár még vicces is lehet és mindketten kevésbé leszünk feszültek.