Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Bejön a szagod! Akkor járunk?

 

Néha megrökönyödöm, ha tanúja vagyok a társkeresők minden követ megmozgató fanatizmusának. Nem ítélem el sem a spirituális, sem az előző, sem a következő életből levezetett egymásra találást alátámasztó magyarázatokat, ahogy az érzelmi intelligencia szerinti hasonlóságból eredő illeszkedést sem, de a sikeres pártalálás meggyőződésem szerint ennél jóval egyszer mechanizmusokon is alapszik.

Néhány hete hallottam egy párról, akik konfliktusai oly mértékben felhalmozódtak, hogy már a szakítást fontolgatták, mire a duett női tagját elkezdték arról faggatni, hogy tulajdonképpen neki mi is a konkrét problémája a társával. „A szagától is rosszul vagyok!” Felelte ő. Mikor rákérdeztek arra, hogy mióta tart ez az állapot, a válasz meghökkentő volt: a kezdetektől fogva.

A tanulság nem az, hogy innentől kezdve csakis úgy érvényesülhetünk a másik nemnél, ha több tonna parfümöt fújunk magunkra, pont az ellenkezője az igaz: a termékenység üzenetét az illatos manírt nélkülöző természetesen érezhető feromonok tudják a leghitelesebben közvetíteni a másik nem felé. Egyes törzsi népek párválasztási szokásai a civilizált világ kemikáliáinak elhagyása miatt, sokkal nagyobb sikerességi rátával párosulnak, modern társadalmunk önbűzösítő rituáléihoz képest.

Állítólag a nők olyan férfiakat részesítenek előnyben, akik DNS-állománya a legnagyobb mértékben eltér az övékétől. Némileg pontatlannak tartom ezt a megállapítást, hiszen látjuk, hogy egyes férfiakat előszeretettel rajonganak körbe a női nem legváltozatosabb „példányai”, akik minden bizonnyal itt-ott különböznek egymástól genetikai hátterüket illetően. Talán hihetőbb az a megfogalmazás, hogy az alapvetően „vonzónak” kikiáltott férfiak rendelkeznek valamiféle speciális génhálózatban leképezett sajátossággal is, ami által kifejezetten kívánatossá válnak úgy általánosságban és ezzel együtt persze lehetnek egyéni különbözőségek azt illetően, hogy kinek milyen „szagú” pasi vagy nő jön be úgy egyébként.

Ezt természetesen befolyásolhatják a körülmények is. A nők peteérési ciklusa során például a férfiak sokkal vonzóbbnak tartják a hölgyek bőrének illatát, ahogy bizonyára ismerjük azt a jelenséget is, mikor férfiként kiegyensúlyozott szexualitást élve valahogy máshogy tekintenek ránk a női nem potenciális alanyai. Mondhatnánk, kívánatosabb az illatunk. A kiéhezettségnek a szén-monoxidnál is jellegzetesebben kerülendő „bűze” van. Erről sem kell külön kísérletet végezni, bár szerintem lehetne, és szinte biztos vagyok benne, hogy az előfeltevéseinket megerősítő eredményeket kapnánk.

Kutatásokból egyértelműen kikövetkeztethető, hogy feromonjaink hatalmas szerepet töltenek be a vonzerő megítélésekor. A hónalj és a nemiszervek rendelkeznek ún. apokrin mirigyekkel, melyek androsztenolt termelnek (ami pézsmaillatot áraszt), melyet a hölgyek kifejezetten kellemesnek tartanak. A tudósok e vegyület kis koncentrációját vitték fel a testre, ruhára, vagy a légtérben egyenletesen oszlatták el. Ekkor a nők androsztenol jelenlétében szexuálisan vonzóbbnak ítélték meg a férfiakat (vagy arcképeiket), szexuális izgalmi szintjük tekintetében emelkedést tapasztaltak, sőt még a fiziológiai mutatók (pl. EEG) is megerősítették ezt a tudományos eredményt. Az előzőkhöz hasonlóan: elsősorban a peteérés idején volt hangsúlyos ez a hatás.

(És akkor még semmit sem szóltam a kognitív pszichológia emlékezet témakörében lefolytatott vizsgálatairól, ahol bizonyos „illatok”a felidézésre gyakorolt hatásuk miatt az elsőrangú hívóingerek között foglaltak helyet.)

Milyen konzekvencia vonható le mindebből?

Járkáljunk büdösen és mosdatlanul, hogy könnyebb legyen becsajozni? Korántsem.

Ha randizunk, fordítsunk kezdetben nagyobb figyelmet az egyszerűbb és természetesebb jelekre (pl. kívánatos a szaga?), mielőtt pszichoanalitikus elemzést végzünk a tehetetlen áldozat profilján, vagy kártyajóshoz visszük a témát, árgus szemekkel várva a jövőbeli beválás statisztikai esélyét fémjelző mutatószámokat.

 

Írta: Lázár Gergely

Forrás:

www.randidoctor.hu

 onlinepszichologia