* common.systemMessage *
Rendben
Mégsem
Írta: Jánosi Valéria , dátum: ápr 18, 2024 , rovat: Párkeresés | 0 komment
Aki néhány hetet eltölt online társkereső oldalon vagy applikáción, az gyorsan beszerez néhány kellemetlen tapasztalatot és fájó érzést. És sajnos igen hamar elmegy a kedve attól, hogy folytassa a keresést. Pedig nem nagyon van jobb módszer arra, hogy minél hamarabb társat találjunk, tehát érdemes megőriznünk a motivációnkat, hogy tovább folytassuk a böngészést, csetelést, randizást.
A nagy kérdés azonban, hogyan tartsuk fenn a motivációnkat, és miként gyűjtsünk erőt, hogy egy-egy kudarc után másnap is tovább keressünk?
Azt gondolom, hogy minden azon múlik, hogy milyen történetet mesélünk erről az egészről magunknak. Hogyan értelmezzük a társkeresés során történteket a magunk számára?
Ha egy-egy kudarc után azt gondoljuk, hogy „csúnya, szerethetetlen, béna vagyok, nekem ez nem fog sikerülni” vagy „a társkereső oldalakon csak a lúzerek, pszichopaták és nárcisztikusok vannak”, esetleg „itt biztosan nem találok senkit”, akkor tényleg abba fogjuk hagyni az egészet, mert meggyőztük magunkat arról, hogy ez úgysem fog menni.
Még akkor is ebben a történetben hiszünk, amikor látjuk, hogy a barátnőnk, kolléganőnk talált magának társat az adott oldalon. Hiába az ellenkező bizonyíték, szentül hiszünk a saját hiedelmeinkben, a magunknak mesélt történetben.
A társat találó barátnő viszont más történetet mesélt magának. Például valami ilyesmit: „Nos, ez a randi most nem sikerült, ő se lesz a férjem. Nem baj! Majd jön más, tele van az oldal jobbnál jobb lehetőségekkel. Persze, vannak olyanok is, akikkel az életben nem állnék szóba, de ez a mindennapokban is így van. Addig kell kitartóan keresnem, amíg azt az egy embert meg nem találom, aki hozzám illik. Biztos, hogy fogok ilyet találni, hiszen én nagyjából rendben vagyok, és biztos van legalább egy, szintén rendben lévő ember. Megyek is, és keresek tovább.”
Vagyis nagyon nem mindegy, hogy mit mondasz magadnak! A gondolataink nem mindig igazak, nem mindig a valóságot tükrözik! Vizsgáld meg alaposan, hogy milyen gondolat-vonatra szállsz fel! Mert ezen múlik, hogy milyen végállomások kötsz ki. A „minden társkereső lúzer” történetet mesélő lány feladja, és még évek múlva is keresni fog, míg a „biztosan találok egy embert” kollégája, barátnője pár hónap múlva talál magának társat.
Amikor magam is társkereső voltam, a nagy számok törvényébe vetett hit tartotta bennem a lelket. Szerintem törvényszerűség, hogy minél több emberrel veszem fel a kapcsolatot, minél több társkeresővel randizok, annál nagyobb esélyem van arra, hogy megtaláljam a társamat.
Biztos voltam abban, hogy ha elég sok jelölttel találkozom, előbb-utóbb találok valakit, akivel megszeretjük egymást. Így aztán minden kudarc után másnap újra kezdtem, és sok-sok béna randi után tényleg találkoztam valakivel, aki ma már a férjem.
A férjem, aki üzletkötőket tanít, mesélte, hogy ők arra trenírozzák a diákjaikat, hogy ne adják fel kudarc esetén. A mondásuk így szól: „minél előbb szerezd be a 99 nemet, hogy annál hamarabb eljuss a századik igenhez!”. Vagyis a kudarcot ne fájó csalódásként, hanem az út szerves részeként fogják fel. A „nem” része a keresésnek, egyszerűen kiküszöbölhetetlen. Ha az első nemeken fennakadsz, soha nem jutsz el az igenig!
Eddig csak a keresés során szerzett negatív tapasztalatokra fókuszáltunk. A társkeresésben azonban van ám pozitívum is! Például nekifuthatsz minden új randinak a következő gondolatokkal is: „lehet, hogy éppen a mai férfi/nő lesz a társam! Lehet, hogy a mai nap egészen különleges nap lesz az életemben, és még csak nem is tudom!” Vagy gondolhatom ezt is: „kíváncsi vagyok, hogy ma kit fúj elém a szél. Lehet, hogy egy nagyszerű emberrel találkozom. Nem biztos, hogy ő lesz a párom, de nagyszerű találkozásban lehet részem, lesz egy érdekes beszélgetésem. Nyitottan és kíváncsian állok a mai randi elébe.”
És lehet, hogy tényleg számos érdekes, értékes embert ismersz meg, talán még barátokra is lelsz.
Ha már nagyon unod a randikat, érdemes kellemes élményekkel összekötni. Ha például most kellene randiznom, biztos, hogy kinéznék a városban vagy a környéken érdekes helyeket, kávézókat, teázókat, éttermeket, kirándulóhelyeket, kiállításokat, amiket szeretnék megnézni, és oda szervezném a randikat.
Ha nem is lesz belőle életre szóló találkozó, legalább megnéztem, amit akartam, ittam egy jó kávét, ettem egy jó kaját, megnéztem a kiállítást, amit szerettem volna. Ezzel ki is küszöböltem a „megint egy haszontalan délután” gondolatát.
Azt gondolom, hogy a társkeresés sikerességének egyik kulcsa, hogy képesek vagyunk-e fenntartani a saját motivációnkat a keresés során. Képesek vagyunk-e újra és újra emlékeztetni magunkat arra, hogy életünk nagy céljának elérésén dolgozunk, és a célt szem előtt tartva átverekedni magunkat az akadályokon.
Ha nagyon elakadtál a társkeresésben, gyere el társkereső coachingra, és segítek neked eljutni a célig!