Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Mi a baj veled? Miért nem kellesz senkinek?

Ha már hosszabb ideje egyedülálló vagy, bizonyára te is találkoztál olyan ismerőssel, rokonnal, kollégával, aki kíváncsian firtatta, hogy miért is vagy még mindig szingli. A bosszantó kérdezősködők kimondott kérdései mögött általában ott van néhány kimondatlan kérdés: mi a baj a veled, miért nem kellesz senkinek? Vagy talán neked nem elég jó senki?

 

Vagyis azt firtatják, hogy mi a baj veled, miféle hibát követsz el. Feltételezik, hogy felelős vagy azért, mert még mindig egyedül vagy.

Nézzük meg, hogy is van ez! Tényleg az egyedülálló ember hibája, ha társat akar ugyan, de nem talál?

20220901_2 

A társkeresésért való felelősségvállalás

A törvényalkotók úgy gondolják, hogy aki betöltötte a 18. életévét, az felelősségteljes felnőtt állampolgár, akit számon lehet kérni a tetteiért. A valóság azonban ennél egy kicsit árnyaltabb. Sajnos nagyon sok olyan „hivatalosan” felnőtt ember van, aki egyáltalán nem vállal felelősséget élete valamely területéért.

Lehet valaki kiváló munkaerő, de ha minden percét a munkahelyén tölti, akkor elhanyagolja a családját, vagyis nem vállal felelősséget értük. Lehet valaki kiváló családapa/anya, de ha minden hónapban az utolsó fillérig elkölti a fizetését, esetleg hiteleket vesz fel, akkor a pénzügyeiért nem vállal felelősséget.

És vannak olyan látszólag felnőttek, akik viszont a párkapcsolatukért nem vállalnak felelősséget. Azt hiszik, hogy a párkapcsolat alanyi jogon jár mindenkinek, csak ki kell várni, míg sorra kerülünk. Ha eleget várunk, akkor előbb-utóbb nekünk is lesz párunk. És várnak, várnak, már elmúltak 35, majd 40 évesek, de még mindig nem talált rájuk az Igazi. Ha megkérdezed tőlük, hogy miért nem, akkor a vállukat vonogatják, és a következőket mondják:

„Még nem találkoztam az Igazival. Várok tovább, egyszer majd csak összefutunk valahol.”

„Ma már nagyon nehéz társat találni, az online randizást pedig utálom, ott csak a maradék keresgél.”

„Azért vagyok még egyedül, mert minden férfi szemét/a nők csak a pénzemet akarják.”

„Próbáltam online randizni, de ott komolytalan emberek vannak, akikkel pár hét után elhal a levelezés, el se jutok a randiig.”

Ha megfigyeled ezeket a mondatokat, egy dolog közös bennük: valaki más a hibás, nem én. Leginkább a többi társkereső a hibás, aki komolytalan, lúzer, szerencsétlen, hazug, felelőtlen. Én nem vagyok felelős semmiért, hiszen megpróbáltam, de látod, hogy nem sikerült.

Számtalan kliensem azért keres meg, mert azt szeretné tudni, miért viselkednek így vagy úgy az online társkeresők. Miért nem válaszolnak az üzeneteimre, miért marad abba a csetelés vagy levelezés, miért nem akarnak velem többször találkozni.

Vagyis azt firtatják, hogy a teljesen ismeretlen társkeresők miért viselkednek ilyen gyalázatos módon.

Ilyenkor mindig elmagyarázom nekik: lehetnek fantáziánk arról, hogy egyes emberek miért viselkednek így vagy amúgy, de a valóságot soha nem fogjuk megtudni. Ha megtudnánk a viselkedésük okát, az sem vinne minket előre. Mert az igazi kérdés ez: én mit tudok tenni azért, hogy sikeresebb társkereső legyek?

Azok, akik más társkeresők viselkedésének okait firtatják, az első néhány kudarc után villámgyorsan törlik magukat a randioldalakról, és boldogtalanul visszahúzódnak a szobájuk kényelmébe és biztonságába, mert ott legalább nyugalmuk van, és nem kell több kockázatot és megmérettetést vállalni egy-egy randin.

Nem kell szembenézni a visszautasítás kockázatával, vagy esetleg azzal, hogy elindulhatna egy kapcsolat, ami tele van bizonytalansággal, és megvan annak a lehetősége, hogy érzelmileg sebezhetővé válok, ha beleszeretek valakibe.

Visszatérve a nyitókérdésre: felelős-e az egyedülálló azért, mert nincs társa, akkor az a válaszom, hogy igen, sok esetben felelős.

Igenis felelősséget kell vállalnom azért, hogy tudatosan elkezdjek társat keresni, mert 35 fölött már senki nem áltathatja magát azzal, hogy egyszer majd csak magától rátalál a szerelem.

Igenis felelősséget kell vállalnom azért, hogy rendbe tegyem a múltamból hozott sérüléseimet, sebzettségeimet, tudattalan félelmeimet. Sokkal könnyebb a több „szerencsétlen, lúzer” társkeresőre mutogatni, mint elmenni egy segítőhöz, és azt mondani: „azért jöttem, mert szeretném látni, hogy hol rontom el. Mi megy félre?”.

20220901_5 

Aki keres, az talál

Szerencsére ma már egyre többen vannak, akik felteszik ezt a kérdést, és elmennek terápiába, vagy eljönnek társkereső coachingra. Ők hajlandók arra, hogy lépésről lépésre feltárják, mi és miért nem működik az életükben. Rá mernek nézni arra, hogy miért választanak mindig ugyanolyan partnereket, miért lesznek állandóan szeretők vagy éppen reménytelenül szerelmesek. Felteszik a kérdést: mit rontok el újra meg újra a párkapcsolataimban.

Az így megszerzett önismeretet pedig alapnak tekintik, és mennek tovább: elkezdenek azon dolgozni, hogyan csinálják másként. Mert nem elég tudni, hogy mit rontok el, muszáj változtatni, ha más eredményt szeretnék kapni, mint korábban. A folyamat mindkét része fájdalmas: szembenézni azzal, hogy én sem vagyok egy matyóhímzés, és tudatosan elkezdeni máshogy működni.

Vagyis muszáj cselekedni. Méghozzá másként, mint eddig! Szerintem ehhez kell igazán bátorság és felelősségérzés.

 

Mindennek ára van

Talán már látod, hogy milyen messzire kerültünk a „majd csak rám talál a szerelem” rózsaszín ködös álomvilágától! Ha felelősségteljes felnőtt ember vagy, akkor vállald a társkeresés árát!

Érdemes először bejárni egy komoly önismereti utat – pszichológussal, coachcsal, mentálhigiénés szakemberrel -, és érdemes vállalni a tudatos társkeresés minden kockázatát.

A társkeresésre rá kell szánni az idődet, energiádat, pénzedet, vállalni kell, hogy visszautasítanak, beszólnak, nem válaszolnak, rád másznak, olyan képeket küldenek. Aztán pedig vállalni kell egy alakuló párkapcsolat minden szorongását, idegenségét, kínját, mert lássuk be, hogy a szerelem gyönyörűsége mellett azért ezek is gyakran ott vannak.

Aki ezt az árat nem hajlandó megfizetni, akinek ez nem elég romantikus, az bízzon továbbra is a jószerencséjében!

Én a magam részéről azonban meg vagyok győződve róla, hogy ha valaki nagyon elkötelezett amellett, hogy legyen társa, az mindent el fog követni azért, hogy ez az álma megvalósuljon.

Ha valóban szeretnéd kezedbe venni életed ezen területe felett az irányítást, nézd meg a Társtaláló expedíció videóit! Ez a csomag teljes körű segítséget nyújt az első lépésektől kezdve a lelki rendrakáson át a párkapcsolatig!