A tudatos társkeresés alapelvei

A gyerekkorunkban hallgatott mesék rendre arról szóltak, hogy a történet végén a főszereplő elnyeri a legszebb királylány kezét. A lányoknak pedig nem kell mást csinálni, csak várni, hogy rájuk találjon a Herceg. Sok felnőtt a mai napig hisz abban, hogy vár rá valahol egy Igazi, csak meg kell találni. Még akkor is hisznek ebben, ha már elmúltak 30, 40 vagy 50 évesek, és még mindig nem találták meg az Igazit. Pedig a meséknek ebből a szempontból nincs igazuk.

Gyerekkorunk óta belénk van kódolva: ha türelmesen várunk, akkor egyszer csak megérkezik a nagy Ő, aki „meglát bennünket”, aki „kiegészít”, aki végre elhozza a boldogságot. És mi csak várunk. Várunk az utcán, a munkában, a metrón, a kávézóban – vagy leginkább otthon, a kanapén egy sorozatot nézve, és abban bízva, hogy egyszer majd megtörténik.

De mi van akkor, ha nem történik meg? Mi van, ha a várakozás csak egy kényelmes illúzió, ami mögé elbújhatunk a csalódásaink, a félelmeink és az el nem engedett múltunk elől?

A csodavárás kényelme

A legtöbben nem azért nem keresnek tudatosan párt, mert nem szeretnének társat, hanem mert félnek. Félnek újra csalódni, szembesülni a kudarcokkal, kilépni a komfortzónából. Így aztán továbbra is inkább abban hisznek, hogy a sors vagy a szerencse dolga, hogy megtalálják-e a szerelmet. „Ha jönnie kell, úgyis jön” – mondják, miközben titokban azt remélik, hogy valaki majd észrevesz őket anélkül, hogy bármit is tenniük kellene.

De a szerelem nem csomagként érkezik házhoz, nem egy „megrendelem és várok” típusú dolog, hanem olyan, amit keresni kell, a kapcsolatot építeni, alakítani, és újra meg újra dönteni a másik mellett.

Mit jelent a tudatos társkeresés?

A tudatos társkeresés nem hideg számítás, ahogy azt sokan gondolják! Nem arról szól, hogy egy Excel-táblázatban pontozzuk az embereket. Sokkal inkább azt jelenti, hogy megértem magamat, és ezzel együtt reálisan látom a másikat is, és reálisak a vele kapcsolatos elvárásaim is.

1. Önismerettel indul

A tudatos társkeresés önismerettel indul. Például azzal, hogy végiggondolom, milyen kapcsolatban érzem jól magam. Milyen célra keresek társat? Laza kapcsolatot szeretnék vagy hosszú távú elkötelezett párkapcsolatot?

Mik a hosszú távú céljaim, és megvizsgálom, hogy akibe épp beleszeretni készülök, azzal egyeznek-e a céljaink. A tudatosság azt is jelenti, hogy ha ezek nem passzolnak, akkor bármennyire is fájdalmas, de nem megyek bele egy olyan kapcsolatba, ahol ezek nem egyeznek, mert tudom, hogy ezzel nagyon sok későbbi fájdalomtól óvom meg magam.

A tudatos társkeresés első lépése az is, hogy nem a másikban keresem a megmentőmet. Nem azért keresek társat, mert kell valaki, aki végre boldoggá tesz, és aki mellett nem leszek többé magányos.

2. Nem idealizál

Aki tudatosan keres társat, az nem egy mesebeli figurára vár. Nem vár tökéletességet, hanem keresi az összhangot, az értékközösséget, a hasonló életszemléletet. Mert ezek viszik előre a kapcsolatot, nem az, hogy hány centi magas vagy milyen kocsit vezet a másik.

Fontos, hogy már a társkeresés nulladik szakaszában gondoljuk át, hogy milyen értékek fontosak számunkra. Például a hűség, megbízhatóság, szavahihetőség, biztonság. Érdemes gondosan megfigyelni a randipartnerünket, vajon a fenti értékek neki is fontosak-e, megfelel-e ezeknek a kritériumoknak.

Ezekre az értékekre alapozva stabilabb kapcsolatot építhetünk, mint ha kizárólag a vonzalomra bízzuk magunkat.

3. Nem fél próbálkozni

A tudatos társkeresés része a tapasztalás és a kudarc is. Igen, beleférnek a rossz randik, a félresikerült beszélgetések. De ezekből nem az következik, hogy „velem van a baj” vagy „nincs egy normális ember sem a társkereső fórumokon”, hanem az, hogy tanulok belőlük. Finomítom, amit keresek, tisztábban látok.

Még a félresikerült randik is segítenek abban, hogy egyre rutinosabbá, gyakorlottabbá válj az ismerkedésben. Kevesen gondolnak rá így, de a társkeresés, az ismerkedés is egy készség, ami fejleszthető. Ebben pedig még a félresikerült randik is segíthetnek.

4. Döntéseken alapul – nem csak érzéseken

Sokan abba a hibába esnek, hogy ha nincs azonnali "szikra", akkor máris kilépnek az ismerkedésből. A tudatos társkereső tudja: a fizikai vonzalom fontos – de nem mindenek felett. A jó kapcsolat alapja nem a tűzijáték, hanem a közös értékrend, a közös célok, a jó kommunikáció. A tűzijátéknak mindig vége van egyszer, de egy jó párkapcsolat folyamatosan fejleszthető, mélyíthető, fenntartható.

Éppen ezért fontos, hogy ne hagyd, hogy elragadjon a vonzalom! Használd az eszedet is, amikor egyre mélyebben bevonódsz érzelmileg egy párkapcsolatba! Fontos, hogy már az első néhány randin kiszűrd azokat, akik később veszélyt jelenthetnek az érzelmi biztonságodra.

5. A tudatosság megkímél a fájdalmas köröktől

Talán elsőre úgy tűnik, hogy a tudatosság „megöli a romantikát”. De valójában épp az ellenkezője történik: a tudatos keresés megszabadít a felesleges köröktől, az önáltatástól, a fölösleges szenvedéstől.

Amikor tisztán látod, hogy mit keresel, mit tudsz adni, és miben nem vagy hajlandó kompromisszumot kötni, akkor nem vesztegeted az idődet olyan emberekre, akik nem tudnak, vagy nem akarnak kapcsolódni hozzád. Ez nem „antiromantika” – ez önismeret és önbecsülés.

És amikor végre megérkezik valaki, akivel valódi kapcsolódás születik – azt nem a véletlen szüli, hanem te dolgoztál meg érte. Nem a sors kegyeltje vagy, hanem mindez a saját felelősségteljes tetteidnek és döntéseidnek a következménye.

Tudatos társkeresőnek lenni nem mindig könnyű, de hosszú távon ez az egyetlen út, ami nem illúziókra, hanem valóságra épül. És a valódi kapcsolat – még ha nem is tündérmese – sokkal mélyebb, tartalmasabb és szebb lehet, mint amit gyerekkorunkban elképzeltünk.

Ha elakadtál a társkeresésben, nézd meg a tudatos társkeresőknek szóló videós tudásanyagot, a Társtaláló expedíciót!