Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Mennyire vagy tudatos társkereső?

Mikor az ember először csöppen bele az online társkeresésbe, elkövet egy csomó hibát… Van, aki aztán újabb és újabb regisztrációk során tanul a korábbi hibáiból, de van, aki még csak ahhoz sem veszi a fáradságot, hogy elemezze, vajon miért nem járt eddig sikerrel. Esetleg a módszerei, vagyis a módszerei hiánya okozza, hogy nem talál rá arra, akit keres?

Az online világban előny a rendszerező elme és a fegyelmezettség, ami lehet, hogy az offline ismerkedésnél inkább hátrány. Offline a spontán, extrovertált, nem sokat agyaló emberek sikeresebbek. Online viszont végre kiélheti magát az, aki szeret logikusan gondolkodni, táblázatokat készíteni, stratégiát alkotni, leveleket írni és elemezni.

Mielőtt például egyáltalán regisztrálnánk, érdemes alaposan átgondolni mindent, amit el akarunk mondani magunkról, amit a másiktól várunk, érdemes a fotókat is kiválasztanunk, amelyeket majd fel fogunk tölteni. Ugyanis a legtöbb társkeresőn az új belépők kapják a legnagyobb figyelmet, vagyis, ha pont az első napokban üres az adatlapunk, nincs fényképünk, és áll olyasmi a profilunkban, hogy nem jut eszembe, mit írhatnék magamról, akkor a legjobb időszakot vesztegetjük el.

De szerencsére nincs vész: ha mindig újra és újra regisztrálunk, akkor teljesen új lappal indulhatunk. Inkább csináljuk ezt, mint hogy évekig ugyanazzal a profillal heverjünk egy-egy társkeresőn: aki megnézi az adatlapunkat, már attól is negatív benyomást szerez rólunk, hogy milyen régen fent vagyunk az oldalon – vajon mi a baj velünk, ha eddig nem keltünk el?

Listakészítők előnyben: akár fejben, akár papíron jegyezzük fel magunknak, hogy mi az, ami mindenképp fontos számunkra egy lehetséges partnerben, és mi az, ami semmiképp nem elfogadható. Ha például nem szeretnénk dohányost, vagy olyat, akivel csak távkapcsolatot folytathatnánk, vagy olyat, aki imád bulizni, miközben mi otthonülők vagyunk, akkor ne kezdjünk vele levelezni, csak, mert csinos, vagy vicces a szövege.

Persze ezeket a szempontokat bármikor felülbírálhatjuk, de jobb, ha alaposan átgondoljuk, milyen következményekkel jár, ha egy ízlésünkkel ellentétes emberrel kezdünk ismerkedni, vagy olyannal, akit egy hónapban csak kétszer láthatunk… Az ahogy lesz, úgy lesz hozzáállás nem mindig szerencsés, bármennyire is spontánnak és esetleg romantikusnak tűnik.

Többször írtam már róla, hogy mennyire nem szerencsés negatív dolgokat hangoztatni az adatlapon. Senki nem megkeseredett, mogorva partnert keres, bár a romantikus regényekben a férfiak sokszor olyanok, mint a pokróc, és a nők azt hiszik, hogy majd megváltják őket, viszont egyiküknek sem volt soha internetes profilja. Akármennyi csalódás ért a múltban, az adatlapodon ezt ne lehessen érezni. Csak pozitív, derűs dolgokat írj!

Érdemes tudatosnak lenni a levélírásban is: ha férfi vagy, ne áraszd el a társkeresőt ugyanazzal a levéllel: szánd rá az időt, hogy addig szűrd a találatokat, amíg a neked valóban tetsző néhány nőt megtalálod, készíts egy toplistát, kezelhető mennyiségű nőről, mondjuk 3-6 személyről, azoknak írj személyre szóló levelet, és döntsd el, hogy mennyi ideig vagy hajlandó várni a válaszukra. A kezelhető időmennyiség mondjuk egy hét, bár szerintem aki komolyan veszi a társkeresést és érdekes levelet kap, az még aznap vagy másnap válaszolni is fog.

Ha nem jársz sikerrel, válassz egy újabb csoport favoritot, és próbálkozz újra. Ne írj olyanoknak, akiknek már írtál, és nem válaszoltak. Tudom, ez szervezést igényel, éppen ezért érdemes alaposan átgondolni, hogy milyen módszert válasszunk.

Ha nő vagy, kevesebb tudatosság is elég a levelezésben: noha senki sem tiltja, hogy te válaszd ki a téged érdeklő férfiakat, még az online társkeresésben is inkább a férfi kezdeményezés a jellemző. Éppen ezért a profil megfelelő kitöltése már az első napon nagyon fontos! A profilt a férfiak sokkal inkább elhanyagolhatják, mint a nők.

A nők esetében inkább az a kérdés, hogyan válasszák ki azokat, akiknek a levelére válaszolnak, és válaszoljanak-e az érdektelen megkeresésekre. Vannak pró és kontra érvek, én azt hiszem, az érdemel választ, aki egy minimális energiát fektetett a levélírásba: még ha a válasz elutasító is, legyen kedves. Ha valaki érdekel, azt viszont ne várassuk meg, a netes kommunikációba már nem fér bele, hogy napokig hallgatunk és jegelünk embereket, a társkereső közben tovább pörög.

Legyünk tudatosak abban is, hogy mennyi információt adunk meg magunkról, milyen privát képeket küldünk: ha túl sokat zúdítunk a partnerre, az elveszi a kedvét az ismerkedéstől, ha megfelelően adagoljuk az információt, a vicceket és a fotókat, az viszont arra készteti majd, hogy még többet és többen akarjon tudni és látni. Sosem árt a titokzatosság, és sokak számára nagyon izgalmas, ha még nyomozhatnak is a neten, vajon akkor is megtalálnak-e bennünket, ha nem áruljuk el a valódi nevünket.

Apropó nyomozás: ne sértődjünk meg, ha egy partner lenyomoz, ez nem paranoia, hanem az érdeklődés jele, ugyanakkor legyünk tudatában annak, hogy mi minden szerepel rólunk a világhálón. Ne állítsunk olyasmit, ami könnyen cáfolható. Például, ha van gyerekünk, ne tagadjuk le – persze akkor se, ha nincsenek közös képeink a neten. Ez nem olyan infó, ami sokáig titkolható, és nem is érdemes titkolni.


Sok sikert a tudatosabb társkereséshez!