Milyen szövegekkel kergethetjük őrületbe a partnerünket?

Ha már egy ideje ismerjük egymást, valószínűleg pontosan ráérzünk arra, mi az, ami nagyon idegesíti a partnerünket, mivel lehet megsérteni, milyen mondatokra ugrik... Vannak olyan típusszövegek, amelyek rengeteg kapcsolatban elhangzanak, és rengeteg veszekedést generálnak - lehet, hogy a mi provokatív beszólásaink is hasonlítanak rájuk? És lehet, hogy ha ezt tudatosítjuk, akkor legalább egy kis esélyt adunk magunknak arra, hogy mikor legközelebb belekezdenénk, inkább másképp fogalmazzunk? Vagy fel se hozzuk a témát? 


1. "Te mindig"/"te soha"

"Soha nem mosogatsz. Soha nem takarítasz. Mindig nekem kell elrámolnom utánad. Mindig szerteszét hagyod a dolgaidat." Noha lehet, hogy van némi igazság abban, hogy többet takarítunk, pakolunk, mosogatunk, mint a másik, az viszonylag ritka lehet manapság, hogy a másik soha nem csinál semmit. De vajon megbeszéltük-e valaha, hogy kinek mi a feladata? Vagy hallgatólagos megegyezés szerint bizonyos dolgokat átvállaltunk? Esetleg a partnerünk hiszi azt, hogy átvállaltuk, valami másért cserébe? Lehet ezt tisztázni vele? Ha a kapcsolat friss, még lehet változtatni a szokásainkon, de persze nem úgy, hogy mikor épp fáradtak vagy frusztráltak vagyunk, a fejéhez vágjuk, hogy ő soha... Elég, ha havi egyszer megcsinálta, máris cáfolhat bennünket.


2. "Pont olyan vagy, mint az anyád/apád!"

Feltéve, ha az anyós/após nem épp a szívünk csücske, és ezt a partnerünk is tudja. Sőt, tőle tudjuk, hogy mennyire nincs vele megelégedve - mert elpanaszolta nekünk. Pont ahhoz hasonlítani, akivel haragban áll, vagy akire neheztel, de akinek a szidása, ha mástól érkezik, fájhat neki, mi több, a bizalmával való visszaélésnek tekinthető, többélű fegyver. Annak ellenére, hogy esetleg tényleg felfedezhetőek benne ugyanazok a rossz tulajdonságok. Vagy olyan jellemzők, amelyek nem biztos, hogy rosszak, csak bennünket idegesítenek. Ha őt akarjuk szidni, ne keverjük bele a nehéz családi kapcsolatait. 


3. Tipikusan női mondat: "Szerinted híztam?/túl nagy a fenekem"?

Egyrészt, pontosan tudjuk, hogy híztunk-e vagy sem, nincs szükség arra, hogy ezt a partnerünktől kérdezzük. Másrészt, ha úgy érezzük, hogy kíván, és valamivel nagyobb fenékkel is tetszünk, akkor minek elrontani a dolgokat ilyen hülye kérdésekkel? Jó esetben a barátunk/férjünk nem kritizálja a kinézetünket, ne provokáljuk, hogy mégis azt kelljen mondania, "igen, kicsit meghíztál", vagy hogy hazudjon: "nem is vettem észre..." Majdnem bármilyen válaszba bele lehet kötni, ha nagyon akarjuk. A legszerencsésebb az, akinek tényleg tetszik a nagy fenék, és ezt a barátnője/felesége értésére is adja.  


4. "Felszedtél pár kilót."/"Ne zabálj annyit!"

Hacsak nem örömünkben mondjuk, hogy a túl sovány partnerünk végre sikerrel magára szedett néhány kilót, ne nagyon emlegessük a dolgot. Nem ettől fog ráébredni arra, hogy változtatni kellene az étkezésén, életmódján, ettől csak megsértődik, az ilyen szövegek üzenete az, hogy nem kívánlak, nem vagy elég jó... Minél többet idegesítenek valakit az étkezési szokásai miatt, annál kevésbé akar majd változtatni rajtuk, inkább belekerül egy önutáló, negatív spirálba. Inkább finomabb módszerekkel igyekezzünk rábírni az életmódváltásra. Hívjuk sportolni, vegyünk egészséges ételeket, esetleg mi magunk kezdjünk másképp enni, még ha nincs is rá szükségünk. 


5. "Pocsék szülő/munkaerő/sofőr/szerető vagy!"

Ez eléggé sommás és megsemmisítő ítélet, bármiről is legyen szó. Egyes dolgokat lehet kritizálni a másikban, de bizonyos szerepeivel kapcsolatban kijelenteni, hogy inkompetens, biztos, hogy nem vezet semmi jóra. Arra végképp nem, hogy a helyzet javuljon. Ha valami nem stimmel, akkor arra a konkrét problémára kellene kitérni, és nem felfokozott lelkiállapotban, hanem nyugodtan. Ez persze nem egyszerű, ha a partner nagyon nehezen viseli, ha kritizálják - de az ilyen kijelentéseket akkor még rosszabbul viseli majd. 


6. "Utálom, amikor ezt csinálod!" (főleg, ha barátok vagy családtagok előtt hangzik el)

Hacsak nem valami közös tréfáról van szó, hanem komoly helyreutasításról, megszégyenítésről, sokat árthatunk vele. Másokat is belekeverünk a konfliktusainkba és nem csak a partnerünket hozzuk kellemetlen helyzetbe, hanem azokat is, akikkel cinkosan össze akarnánk kacsintani, a partner kárára. 


7. "Nem kéne ezt érezned!"

Még ha úgy tűnik is, hogy a másik túlreagál valamit, nem szabhatjuk meg neki, hogy miként kellene éreznie. Nem bagatellizálhatjuk az érzéseit, mert attól, hogy nem vagyunk hajlandóak elfogadni, hogy ő miként rezonál valamire, az érzései nem fognak megváltozni, csak úgy gondolja majd, hogy ő nem érdekel bennünket. 


A rossz beidegződéseket persze nem könnyű megváltoztatni, de hátha legközelebb eszünkbe jut, hogy ezt vagy azt nem vagy nem a megszokott módon kéne a másik tudtára adni, valami mást próbálunk.