Öt, szingliknek adott szokványos tanács, amit nem feltétlen érdemes megfogadni

Ha a partnerkeresés nem megy úgy, mint a karikacsapás, mindenféle ismerőseid, barátaid és főleg családtagjaid nagyszerű tippeket tudnak adni. Főleg, ha nekik éppen van partnerük, házasok, családosak, és így tovább. Vagyis egyáltalán nem érintettek az ügyben, esetleg már néhány évtizede nem is randiztak, mert nem volt rá szükségük. 

Általában a jószándék vezeti őket, segíteni akarnak, úgy érzik, ha megfogadnád a tanácsukat, minden egy csapásra megoldódna, vagy legalábbis nagyobb esélyed lenne rá, hogy megtaláld azt, akit keresel. Nézzük, milyen tippeket szokás adni:


1. Járj minél többet emberek közé!

Ez így, önmagában persze nem hülyeség, de... Nagyon nem mindegy, milyen ember vagy te magad, és milyen emberek közé jársz. Egy introvertált, félénk személyiségnek nem fog jót tenni, ha bedobják a tömegbe, ott csak rosszul érzi majd magát, megrémül és visszahúzódik a csigaházába. Ha a megszokott társaságodba jársz, az nagyon jó, csak ettől nem fogsz új embereket megismerni. Ha olyan helyre jársz, ahol unatkozol, feszengsz, vagy ahol nincsenek korban, nemben, kultúrában hozzád illő emberek, akkor hiába az a sok nép körülötted, semmire se mész. 

Vagyis persze, járj néha emberek közé, de ha partnerkeresési célzattal teszed, akkor olyan társaságot keress, ahol tényleg esélyes találni valakit. Bár őszintén szólva sokkal könnyebb online ismerkedni, de adjuk meg az esélyt az IRL lehetőségeknek is.


2. Hagyd abba a keresést, hagyd, hogy a nagy szerelem magától találjon rád!

Ezt azok mondogatják gyakran, akiknek egy szalmaszálat se kellett keresztbe tenniük, és megtalálták életük szerelmét, vagy legalábbis azt, akivel összeházasodtak. Ha te is csak vársz szép türelmesen, veled is megtörténik majd a csoda. Erre persze azért mérget nem vennének. Attól, hogy a nagynéni tizennégy évesen ismerte meg későbbi férjét (akihez nagykorúvá válva mindjárt hozzá is ment), és nem is nézett rá soha más férfira, attól te nem fogod 30 évesen ugyanazt átélni. Vagyis nincs valami sok esély rá.

Rágörcsölni semmire nem kell, persze, sőt, épp ellenkezőleg, minél lazábban érdemes hozzáállni (bár az sem könnyű), de mágikus gondolkodásra vall azért abbahagyni valamit, hogy megkapjuk. Mintha a sorsot akarnánk becsapni vele... Ahogy a vicc mondja: legalább egy lottószelvényt azért vegyünk.

3. Válassz új hobbit!

Persze, vannak hobbik, amelyek alkalmasabbak az ismerkedésre, mint mások, de csak amiatt, hogy fiúkkal/lányokkal találkozhass, azért ne dobd sutba a kedvenc tevékenységedet. Ne a párkeresés körül forogjon minden, ne változtasd meg teljesen az életed miatta. Egy olyan hobbi vagy sport, ami nem illik hozzád, ráadásul valószínűleg még a pasizást/csajozást se könnyíti meg, csak frusztrálni fog. És eléggé kilóghat a lóláb. Persze, ha szívesen próbálsz ki új dolgokat, és emiatt nem kell olyasmiről lemondanod, amit nagyon szeretsz, az nem árthat, ha a szabadidődben is tudsz ismerkedni, de ne ez legyen a fő motiváció. 

4. Húzd meg, ereszd meg!

A csábítási játszmáknak mindig nagy volt a keletje. Sose lesz megegyezés arról, hogy mennyire érdemes őszintének és autentikusnak lenni, főleg, ha egy nő fenn akarja tartani egy férfi érdeklődését. Nem kell persze rögtön senkinek a karjaiba omlani, se túl gyorsan lelkesedni, de a mesterségesen adagolt távolságtartás hosszú távon nem sok jóra vezet. Például a legrendesebb pasikat lehet vele a legmesszebb kergetni. Az igazi játékosokat viszont nehéz lesz átverni, mert ők minden bizonnyal dörzsöltebbek és hamar átlátnak a szitán. Egy kis visszafogottság jót tesz, de a teljes kiszámíthatatlanság nem jó alap egy hosszú távú kapcsolathoz.


5. Ne légy túl válogatós!

Egyrészt persze, TÚL válogatósak ne legyünk, másrészt meg - ez veszélyes tanács lehet. Attól függ, mit nevezünk túl válogatósnak. Ha valakinek tényleg senki nem felel meg, az túlzásba viszi a válogatást, és lehet, hogy királylány-szindrómában szenved, vagy csak szabotálja saját magát. De az, hogy vannak igényeink és elképzeléseink, egyáltalán nem rossz, sőt, ha ezeket sutba dobjuk, csak, hogy ne maradjunk egyedül, garantált, hogy nem leszünk boldogok. 

Ideális jelölt persze nincs, de olyan biztos van, aki kívül-belül tetszeni tud nekünk, és akinek a negatív tulajdonságaival is ki tudunk békülni. Az nem baj, ha sokakra mondunk nemet, bár az érintetteknek sosem fog tetszeni, és akár ránk is süthetik, hogy túl finnyásak vagyunk. De ha reálisan mérjük fel azt, amit nyújtani tudunk, és amire szükségünk van, akkor egészséges mértékben fogunk válogatni.