Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Ki fog mosni és mosogatni? Cseppet sem romantikus kérdések elköteleződés előtt

Együtt járni és álmodozni egy dolog, de amikor összekötjük az életünket valakivel, rengeteg olyan téma kerül lassanként terítékre, amelyre korábban nem is gondoltunk volna. (Ha nem rendelkezünk már együtt élős tapasztalattal...) Aki már 20-30 éve lakik a partnerével, az nagy eséllyel érzi úgy sokszor, hogy bizonyos dolgok totális meglepetésként érték, és másképp döntött volna, ha ezt előre tudja... Nem feltétlenül döntött volna más ember mellett, de lehet, hogy több figyelmet fordít bizonyos témák megbeszélésére, annak kiderítésére, hogy mi mozgatja a partnerét, hogy milyen eleveket vall a munkamegosztás terén, és mennyire merevek az elképzelései.

Nézzünk néhány pontot, amit érdemes tisztázni egymás között, mielőtt megtennénk a nagy lépést.


1. Ki fog mosni és mosogatni? 

Úgy általában véve: ki fogja végezni a házimunka melyik részét? Ki mit utál csinálni és ki mit szeret? Megkérdeztétek már egymástól? Esetleg az kiderült már, hogy ki mit tanult meg otthon, és, hogy a nemi szereposztásokról hogyan vélekedtek? Mert az, hogy egy agglegény minden házimunkát képes elvégezni, nem jelenti, hogy házas korában is úgy érzi majd, hogy tennie kéne valamit. Lehet persze bejárónőt is ígérni, de hacsak nem bentlakásos "cselédre" gondolunk, a bejárónő sem ment meg minden házimunkától. (És mi lesz, ha nem marad pénz ilyen luxusra?) Vagyis, ha ezek a kérdések nem tisztázódnak, akkor a téma körül örök harc alakulhat ki. Főleg, ha a munka mennyisége gyerekek, háziállatok, esetleg gondozandó szülők érkeztével hatványozódik.


2. Mennyire fontos számotokra a munkátok/hivatásotok?

Ez a kérdés is akkor válik elsősorban fontossá, mikor már nem csak ketten vagytok, bár gyermektelen pároknál is előállhat az a helyzet, hogy alig találkoznak, mert vagy az egyikük, vagy mindketten munkamániások. Esetleg nem az ő mániájuk, de olyan jellegű a hivatásuk, hogy az kvázi "egész embert" kíván. Legtöbbször azonban a gyerek(ek) érkezése borítja fel az egyensúlyt. A tipikus magyar "megoldás" erre az, hogy az apa szinte soha nem megy haza, az anya meg már nem is jut el sehová, mert állandóan a gyerekekkel van. Márpedig ez egyáltalán nem nevezhető egyensúlyi helyzetnek, és a legritkább esetben teszi elégedetté a résztvevőket. Persze bármiben meg lehet egyezni előre, az élet hozhat valami teljesen mást, mint amit terveztünk, de ha legalább beszélünk róla előzetesen, akkor végigmehetünk a különböző forgatókönyveken. 


3. Mi lesz, ha az egyikőtök sokkal egészségesebben vagy egészségtelenebbül kezd élni, mint a másik?

Az étkezéshez és testedzéshez való viszonyotok is nagyon meghatározó. Ha az egyik fél hirtelen megvilágosodik, és vegetáriánus lesz, de olyannyira, hogy a lakásba se enged húst, a másik meg húsimádó, az hatalmas konfliktushoz vezet. Ugyanúgy az is, ha az egyiken kitör a fogyásmánia, a másiknak meg úgy tetszett, ahogy megismerte... Vagy fordítva: az egyik elengedi magát, a másik meg már nem tudja kívánni úgy, mint azelőtt... Nehéz egyensúlyban maradni, ha egyikünk teljesen más irányba fordul, mint amit mi helyesnek tartunk. 


4. Tisztában vagytok-e egymás gyengeségeivel, illetve traumáival?

Egymás alapos ismeretéhez hozzátartozik, hogy a negatívumokkal is szembesüljünk, hogy a másik sebezhetőségének jellegét is megismerjük, tudjunk gyerekkori és párkapcsolati traumákról, és ez a tudás képessé tegyen minket arra, hogy ezeket a fájó pontokat érzékenyen és tapintattal kezeljük. 


5. Hogyan viszonyultok a pénzhez, és milyen anyagi helyzetben érzitek magatokat biztonságban?

Azt, hogy ki hogy áll a pénzhez, már az első randin is meg lehet állapítani - bár vannak becsapós esetek. De az extrém sóher és az extrém rongyrázó vagy pénzsóvár azért nem tudja megtagadni önmagát. (Nem is akarja, ezek a típusok nem szokták problémásnak látni önmagukat.)

Az viszont, hogy kinek mennyi az elég, persze rengeteg tényezőtől függ: vajon már dolgozik-e, van-e saját lakása, támogatják-e a szülők, s a többi. A kapcsolattól (vagyis a társától) remél-e anyagi felemelkedést, vagy elégedett azzal, amije van? Tanulmányai arra predesztinálják, hogy később jól keres majd, vagy inkább az a valószínű, hogy mindig is lesznek pénzügyi gondjai? Nagyon nem mindegy, hogy egy potyautassal bútorozunk-e össze, aki elvárja, hogy örök életére gondokodjunk róla, vagy egy felnőttel, aki magának is képes megteremteni az anyagi biztonságot. 

Itt sem kerülhető meg a nemi szerepek kérdése: probléma lesz, ha nem a férfi keres többet, hanem a nő? Vagy az lesz zavaró, ha az egyikük teljesen ráhagyatkozik a másikra? 


6. Reménykedtek-e abban, hogy a partneretek valami lényeges dologban megváltoztatja a véleményét, ha összeházasodtok?

Ilyen lényeges dolog például a gyerekvállalás. Ha az esküvő előtt azt állítja, hogy nem akar gyereket, vagy azt, hogy minden vágya a gyerek, vagy azt, hogy fogamzásgátlásra még csak ne is gondolj, mert ő sokasodni és szaporodni akar, akkor ne hidd, hogy ez attól a ténytől meg fog változni, hogy kimondta az igent. Vajon te alapvetően meg akarod változtatni a világnézetedet és a terveidet azért, mert házasságot kötsz? Valószínűleg nem... 

Persze ez nem jelenti azt, hogy senki nem változik, dehogynem, csak valószínűleg nem abba az irányba, amelyikbe te szeretnéd. Vagyis: ha lényeges dologban nem tudtok megegyezni, akkor hosszabb távon az nem lesz jó: akármelyikőtök is nyer a kötélhúzásban, a másikban benne marad a tüske, és vesztesnek fogja érezni magát.