* common.systemMessage *
Rendben
Mégsem
Írta: Verticordia , dátum: júl 11, 2014 , rovat: Párkeresés | 0 komment
Az, hogy hogyan érezzük magunkat egy bizonyos életállapotban, elsősorban attól függ, hogy milyen a hozzáállásunk. Mindannyian ismerünk embereket, akik a legnagyobb jólét és kedvező körülmények közepette is csak a negatívumokat látják meg, és olyanokat, akik kicsattannak az életörömtől és derűsek akkor is, amikor komoly nehézségekkel néznek szembe, akár betegség, fogyatékosság, szegénység miatt. Mondanom sem kell, kinek a példáját érdemes követnünk.
Az egyedülálló ember sokféle lehet: van, aki választotta ezt az állapotot, és szívesen él egyedül, vagy legalább is partner nélkül, van, aki pedig nagyon szeretne partnert találni, de valahogy nem jön össze neki. Egy társkeresőn mindenféle ember megfordul: olyan is, aki csak laza kapcsolatban gondolkodik, és nem költözne össze, nem alapítana családot (esetleg egyelőre, vagy hosszabb távon sem), meg olyan is, akinek már nagyon sürgős lenne a gyerekvállalás, és a kettő között számtalan átmenet lehetséges. Vagyis divatos szóval szinglinek lenni is olyan sokféle állapotot takar, mint amennyire sokfélék a párkapcsolatok.
Mégis, melyek azok a nagyon is szembeszökő előnyök, amelyek a szingli életmódot folytatókat jellemzik? Ha már egy ideig egyedülállóak vagyunk, nézzük a pozitív oldalait!
1. Az egyedülállók többet alszanak átlagban, mint a párkapcsolatban élők, de főleg a családosok. Csak meg kell kérdezni egy kisgyerekes szülőt, mennyit és mikor alszik, hogy ezt a tényt értékelni tudjuk. A több és minőségibb alvás pedig nagyon pozitív egészségügyi következményekkel jár – persze a szinglik is szenvedhetnek alvásmegvonásban, ha túl sokat buliznak, vagy túl sokat dolgoznak. De egyedülállóként hatalmunkban áll pihenéssel tölteni legalább a hétvégéket, ami a családosok számára elképzelhetetlen.
2. A függetlenek könnyebben találnak munkát – bár a fiatal nőket akkor is gyanakvással nézik, ha épp nincs partnerük, mert majd biztos szülni akarnak. De a kisgyerekes nőkhöz képest egy bizonyos életkorig bárkinek nagyobbak az esélyei. (Nem, mintha ez olyan örvendetes lenne, de tény.) A szinglik több figyelmet szentelhetnek a munkájuknak, könnyebben összpontosítanak, nem kell hazarohanniuk, előmenetelük sokkal könnyebb lehet, ráérnek képzésekre járni, vezető pozícióba kerülniük is egyszerűbb.
3. Aki egyedül él, az önállóbb, talpraesettebb lesz, mert muszáj mindent magának megoldania, nincs mindig kéznél valaki, aki átvállalja a nemszeretem feladatokat. Ráadásul mindent úgy oldhat meg az ember, ahogy neki tetszik: nem kell amiatt bosszankodnia, hogy a másik mennyire más stílusban tereget vagy mosogat. Úgy rendezi be a lakását, ahogy akarja, és úgy vigyáz a bútoraira, ahogy neki tetszik. Ráadásul azt hív meg vendégségbe és olyan hosszú időre, akit és amennyire csak akar.
4. Egy 2013-as match.com-os felmérés szerint a szinglik számára fontosabb a szexuális partner élvezete, mint a saját gyönyörérzetük. Logikus: aki már hosszabb ideje kapcsolatban él, az nem annyira motivált a másikra való odafigyelésben, mint aki még csak most tart ott, hogy kapcsolatot alakítson ki. (Bár a kívánatos persze az lenne, hogy ezt a pozitív hozzáállás megmaradna a családos időszakban is.)
5. Az egyedülállók kevésbé hajlamosak az eladósodásra. Minél nagyobb a család, annál nagyobbak az igények, és annál áttekinthetetlenebbek a pénzügyek: ha csak önmagunkért felelünk, akkor sokkal tudatosabban kezelhetjük anyagi forrásainkat.
6. A szinglik egészségtudatosabban élnek és általában többet sportolnak, mint a családosok. Persze mindig vannak kivételek, de család mellett sportolni sokkal nehézkesebb, költségesebb sportágakra kevésbé lehet gondolni, és persze a prioritások is másutt vannak, ha beköszönt a gyerekvállalás ideje. Úgyhogy használjuk ki az időt: törődjünk magunkkal most, amennyit csak lehet.
7. Minél hosszabb ideig marad valaki szingli, annál kisebb az esélye, hogy a házassága válással végződjön. Tudatosabb a partnerválasztás, érettebb fejjel fogunk bele a családalapításba, mire odáig jutunk, már jónéhány párkapcsolati tapasztalatot begyűjthettünk.
8. A szinglik több időt tölthetnek a barátaikkal, mélyebb baráti kapcsolatokat ápolhatnak: mindenkinek ismerős lehet azoknak a példája, akik attól fogva, hogy összeboronálódnak valakivel, elhagyják az addigi barátaikat. Ez persze nem kötelező, de ha fontosak nekünk a baráti kapcsolataink, éljük meg azokat intenzíven, amíg teljesen szabadon tehetjük.
9. Azzal kavarunk, akivel akarunk, nem bántunk meg vele senkit. Élvezzük ki a változatosságot, és ne féljünk a tapasztalat- meg emlékgyűjtéstől.
10. A legjobb: ha boldogok vagyunk szingliként, ez meglátszik rajtunk, és sokkal nagyobb kedvvel csapnak majd le ránk más szinglik. Arról nem is beszélve, hogy a nagyon klassz első időszak egy új szerelemben még előttünk áll, és ki ne élne át ilyet szívesen?
Ahogy a 10. pontból is kiderül, a boldog szingliség nagyon jó alap lehet a boldog párkapcsolathoz, amely hosszabb távon mégiscsak célként lebeg a szemünk előtt. Ne úgy tekintsünk egy jövőbeni partnerre, mint olyan megmentőre, aki majd minden jelenlegi problémánkat megoldja, hanem úgy, mint egy társra, akivel új életformát alakíthatunk majd ki, a mostani pozitívumokra építve. Sokkal könnyebb lesz partnert találni, ha jóban vagyunk egyedülálló önmagunkkal.