Elcseszett randik: jó üzleti érzék

Az elcseszett randi rémálom, de valljuk be, szórakoztató – utólag. Pláne mások története. Ha veled is megesett már, hogy inkább töltötted volna az estét egyedül mamuszban, mintsem kettesben valakivel rosszabbnál rosszabb ámulatokba esve, itt az idő, hogy megoszd a sztorit mindenkivel! “Elcseszett randik” jeligére küldd el nekünk a szerkeszto@ha.hu címre!

***

Sziasztok,

A világ legrosszabb randiját fogom most leírni nektek.

Tavaly megismerkedtem egy pasassal egy szórakozóhelyen.  Semmi komoly nem történt, csak az ő társasága és az enyém valahogy összekavarodott egymással és onnantól fogva együtt buliztunk. Jófejnek tűnt, a haverjai is tök normálisak voltak, így természetesen örültem, mikor másnap írt egy üzit facebook-on, hogy szeretne velem találkozni.

Harmadnap este ejtettük meg a randit, a Városligetben találkoztunk és beültünk egy étterembe a tó mellett. Hangulatos volt minden, gyertyák égtek az asztalokon, zene is szólt, majd miután 15 percben kitárgyaltuk megismerkedésünk estéjét, elkezdett arról beszélni, hogy új vállalkozásba fogott nemrég. Röviden annyi a történet, hogy korábban a pénzügyi szakmában dolgozott, amit azonban ott hagyott azért, hogy nyisson egy kis pékséget – tök furcsa volt ez nekem, de mindegy. A java csak ezután jött.

Elkezdte pedzegetni, hogy befektetőket keres, akik támogatnák őt, mert ugye most indult csak a dolog és idézem(!) „be kell bikázni az üzletet” és végül ott lyukadtunk ki, hogy be tudnék-e fektetni a boltjába és ha igen, mennyit és mikor és stb.

Sokáig tök udvariasan meg viccelődve válaszoltam neki, de mikor már sokadszor is megkérdezte, hogy akkor most mennyivel is tudok beszállni, nagyon elborult az agyam. Elmondtam (kiabáltam?) neki, hogy mekkora tuskó és villámgyorsan elvágtattam onnan. Azóta nem hallottam róla, de nagyon kíváncsi lennék, talált-e befektetőket magának.:)

Dóri (24)