Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Érdemes-e sokkal idősebb vagy sokkal fiatalabb partnerrel randizni?

Valószínűleg mindannyian ismerünk olyan párokat, akiknél feltűnő a korkülönbség, és talán mi is megütköztünk azon, hogy együtt látjuk őket. Lehet, még pikírt megjegyzést is tettünk rájuk, ha nem is hangosan, de magunkban. És persze kíváncsiak vagyunk: hogy működhet egy ilyen kapcsolat? Egyáltalán mi késztet valakit arra, hogy sokkal idősebb vagy sokkal fiatalabb partnert válasszon? 

20220430

Először is: mi számít egyáltalán nagy korkülönbségnek? Minél fiatalabbak vagyunk, annál kisebb korkülönbség számít jelentősnek. Egy 16 éves lány számára már egy 20 éves fiú is túl "idősnek" tűnik, vagy ha neki magának nem is, a környezetének mindenképp... Persze ha 25 vagy 30, akkor még nagyobb megütközést kelt a dolog, a mi társadalmunkban... Mert ilyenkor a lányok még tanulni szoktak és a család általában félti őket, nehogy túl hamar teherbe essenek. 

Azért pontosan tudjuk azt is, hogy vannak társadalmak, sőt, társadalmi csoportok, amelyekben egy 14-15 éves lány már felnőtt nőnek számít, így nem kelt megütközést, ha érett férfi az udvarlója. (Száz éve még nálunk is ez volt a szokás.)

20 fölött már teljesen normálisnak számít 
a 4-5 év korkülönbség, akkor a 10 év tűnik soknak, de amikor már elérünk a 40-es éveinkhez, 10 év se kirívó. Akkor kezd kirívó lenni, ahol már az egyik fél simán a másik szülője is lehetne, bár ez persze megint kultúrafüggő, de a mi társadalmunkban a 20 év korkülönbség már biztosan meglepő kategória. Hogy az ennél nagyobb különbségről már ne is beszéljünk - de, persze érdemes arról is szót ejteni. Hiszen léteznek kapcsolatok, amelyekben 2 generációnyi a diferencia, vagyis az egyik fél a másik nagyszülője lehetne. Ritka, de nem példa nélküli. 

Visszatérve a címben feltett kérdéshez: vajon érdemes-e egyáltalán randizni valakivel, aki sokkal fiatalabb vagy sokkal idősebb nálunk? Ha férfiakat kérdezünk azzal kapcsolatban, hogy úgy érzik-e, szívesen találkozgatnának-e fiatalabb nőkkel, valószínűleg mérlegelés nélkül rávágják, hogy persze. Aki egy kicsit megfontoltabb, az azért már tudja, hogy ez nem annyira egyszerű... 

Hiszen nem arról van szó, hogy szeretnének-e erotikus kalandot egy fiatalabb nővel vagy szeretnének-e villogni a haverjaik előtt, hogy milyen dögös csajuk van (bár attól, hogy valaki fiatal, még nem lesz dögös, ugyebár, csak ezt absztrakció szintjén hajlamosak vagyunk elfelejteni), hanem arról, hogy normálisan működő, szeretetteljes, hosszú távú kapcsolatot szeretnének-e, illetve el tudnak-e képzelni. 

Ugyanígy kérdés a fiatal nők számára is: bármennyire is kényelmesnek tűnik egy érett pasival randizni, akinek kész egzisztenciája van és megengedheti magának, hogy kényeztesse őket, biztosak lehetnek-e abban, hogy nem csak trófeaként nézne rájuk a férfi, nem csak villogni akarna-e velük, és ha ennyire bukik a fiatal csajokra, őket nem dobja-e, milyest betöltik a harmincat? Akinek az számyt elsősorban, mennyi idős a partnere, az nem képes szeretni, mert soha nem az adott embert szereti, hanem azt, ahogy a ő a fiatalsága miatt érzi magát mellette. (Állítólag Leonardo DiCaprio ilyen barátnőváltogatós személyiség.) 

20220430_4

Húszas, harmincas férfiak negyvenes nők iránti érdeklődése kapcsán is sokszor felmerülő kérdés, hogy nem csak azért tepernek-e ilyen korosztályú nők után, mert szeretnék kipróbálni magukat illetve biztosak benne, hogy a nők is tudják: nem tartós kapcsolatra vágynak, csak őket már nem zavarja... Ha egy nő igenis tartós kapcsolatra vágyik, akkor alaposan meg fogja gondolni, hogy érdemes-e egy csábító fiatal pasira hallgatni, aki nagy valószínűséggel tényleg nem akar semmi komolyat... (Tisztelet a ritka kivételnek.)

Nem lehet általános választ adni a kérdésre, hogy nagy korkülönbség esetén mennyire érdemes egyáltalán elkezdeni az ismerkedést, de ha valaki nagyon szimpatikus, ha úgy érezzük, hogy valódi emberi kapcsolatot akar, pusztán a korkülönbség miatt azért nem érdemes elutasítani. Nyilván megvan rá a lehetőségünk egy online társkeresőn, hogy beállítsuk a korhatárokat, de ennek ellenére azért kaphatunk megkereséseket olyanoktól is, akik nem felelnek meg ezeknek a kritáriumoknak. És nem biztos, hogy mindet válasz nélkül kellene hagynunk. 

Mikor hosszabb távra tervezünk, azért azt is mindig tartsuk szem előtt, mire vállalkozunk, ha egy jóval idősebb vagy fiatalabb partnerhez kötjük magunkat. Egy harminc éves, szerelmes nőnek egy ötven éves pasi lehet őrülten vonzó, de vajon hogy fog érezni, mikor ő lesz ötven és a férje hetven? Nem olyan ritka, hogy ezek a kapcsolatok az idő múlásával apa-lánya színezetet öltenek és kivész belőlük az erotika. Persze kisebb korkülönbség esetén is megtörténhet... 

És ha fordítva nézzük? Vajon egy negyvenes férfi hogy érzi magát egy ötvenes partnerrel, vagy akár hatvanassal? Igen, elképzelhető, hogy hosszú távon is működik a dolog, csak mennyire valószínű? Mindig azt kell elsősorban figyelembe venni, hogy a kapcsolat mennyire működik a pillanatnyi szenvedélyen túli szinteken. Lesz-e mondanivalónk egymás számára 5-10 év múlva? Mit gondolunk a gyerekvállalásról? Mit gondolunk arról, ha az egyikünk sokkal hamarabb megy nyugdíjba, mint a másik? Ismerek olyan párt, ahol a nő 10 évvel idősebb és rávette a férjét, hogy menjen idő előtt nyugdíjba, hogy még utazgathassanak együtt. De ehhez elég biztos anyagi háttér kell. 

Mindent összevetve, ha valóban tartós és érzelmileg kiegyensúlyozott kapcsolatot szeretnénk, akkor csupán azért, mert valakinek a státusza vagy a fiatalsága tetszik, nem érdemes elkötelezni magunkat mellette: ezek ugyanis változó dolgok. Ha nem az ember fontos, hanem, amit reprezentál, akkor garantált a csalódás. Érdemes persze nyitottnak lenni sokféle alternatíva irányában, de az elköteleződés csak azzal lehet sikeres, akit teljes valójában szeretünk.