Az emberek fele elveszti az érdeklődését az első csók után

Legyen szó szerelemről vagy kalandról, hosszú vagy rövid távról, az első csók mindenképpen elsődleges fontosságú, olyan határátlépés, ami meghatározó a történések további alakulására nézve. Ha jól sikerül, akkor nagyon messzire juthatunk, ha viszont rossz élmény, akkor abban a pár pillanatban el is dőlhet, hogy nem lesz folytatás. Ahhoz képest, hogy ez ennyire fontos, meglehetősen nehéz lenne meghatározni, hogy mitől is jó egy csók. Amihez ugye mindig ketten kellenek. Vagyis jól csókolni önmagában senki sem tud.

De mit gondolnak az emberek a csókról általában?

2019-ben készült egy anonim, online felmérés, amelyen több mint 700 ember vett részt (383 férfi és 312 nő). A megkérdezettek 18%-a egyedülálló volt, 12%-a épp járt valakivel, 33%-uk elkötelezett párkapcsolatban, 37%-uk pedig házasságban vagy élettársi kapcsolatban élt.

Mikor csókolóznak az emberek első alkalommal? A felmérés szerint az átlagéletkor 15 évre esett, ami persze azt jelenti, hogy voltak, akik előbb, és voltak, akik jóval később kezdték. Arra a kérdésre, hogy összesen hány embert csókoltak meg addigi életük során, a 19-es szám jött ki, ami már elég jó összehasonlítási alapot nyújt.

Akiknek állandó párkapcsolatuk volt, azok átlagban 33-szor csókolták meg partnerüket hetente. Nem tudom, ezt hogy számolták ki, vajon a szájrapuszi is számított-e vagy csak a hosszabb nyelves csók, mert a két dolog nagyon nem egyforma. Szájrapuszit megszokásból is adnak egymásnak a párok, de csókolózni már sokkal kevésbé szoktak. Minél régebben vannak együtt, annál ritkábban. (Erre utal az is, hogy a párkapcsolatban élők több mint fele nem zavartatná magát különösebben, ha három hónapig nem csókolózhatna a partnerével. Ez nem éppen nagy szenvedélyről tanúskodik.)

A felmérés alapján a nők sokkal részletesebben meg tudják határozni, mitől igazán jó egy csók, mint a férfiak. Például fontosabbnak ítélték a leheletet, a partner testének illatát (vagy épp szagát), a csók „nedvességének” mértékét, azt, hogy mennyire nyomta rá a férfi a szájukra az ajkát, és mennyire volt határozott. Férfiak és a nők nem különböztek abban, hogy mennyire tartották fontosnak a nyelv érintkezésének mértékét (átlagban elég fontosnak tartották), az ajkak mozgását vagy az ízt, amit közben éreztek.

Rákérdeztek a legjobb és a legrosszabb csókokra is.

A legjobb csókokat inkább a szenvedély (35%), a szerelem (23%), a várakozás vagy a meglepetés (33%) szavakkal írták le, tehát mintha kevésbé lett volna fontos az illető személye vagy az, hogy milyen jól csókolt, sokkal inkább az számított, hogy az illető, akit megcsókoltak, milyen lelkiállapotban volt az adott pillanatban.

A legrosszabb csókoknál hiányzott a két ember közötti vonzalom (25%), vagy a csók minősége volt traumatizáló (52%), itt említették például, hogy a partner túlságosan sokat használta a nyelvét, túl sok nyálat választott ki, vagy az egész erőltetettnek tűnt (9%). Rossz csók kategóriába esik még szerintem a lagymatag csók, de az kevésbé traumatizál, mint egy erőszakos, fullasztó letámadás.

Rákérdeztek a megbánásra is: milyen okokból sajnálták az emberek utólag, hogy csókolóztak valakivel.

Alapvetően kétféle csókot bántak meg az emberek: a pocsékul sikerült csókokat, illetve azokat, amelyeknek az alanyai olyanok voltak, akiket jobb lett volna nem megcsókolni. Csókolózás az ex-partnerrel (36%), egy kollégával vagy főnökkel (7%), egy baráttal (25%) vagy egy már foglalt személlyel (20%).

Hogy mi mindenre érdemes odafigyelni annak érdekében, hogy jól csókoljunk, az egy külön posztot érdemel. Mindenesetre alapvető, hogy a szájhigiénére és a testszagra egészen biztosan, mert ha ezek nem stimmelnek, akkor kifejezetten kellemetlen lehet az élmény. Szóval ha csókra készülünk, akkor legyünk frissek és harmatosak, ne együnk csípős, fűszeres, hagymás kaját, lehetőleg mossunk fogat, ne cigizzünk közvetlen előtte. (Van, akit nem zavar, de fő az elővigyázatosság.) És mindenképp győződjünk meg arról, hogy nem csak mi kívánjuk azt a csókot, hanem van fogadókészség a másik fél részéről.