* common.systemMessage *
Rendben
Mégsem
Írta: Verticordia , dátum: jún 20, 2026 , rovat: Párkeresés | 0 komment
Nem mondom, hogy nagyon gyakori, de többször előfordul, hogy egy-egy pasi alig írt pár sort, máris azt javasolja, hogy folytassuk telefonon. Olyannal is találkozni, akinek hiába tesz fel az ember kérdéseket csetben, azokra egyszerűen nem válaszol, ehelyett jön ezzel a Beszéljünk című szöveggel. A legjobb az, mikor valaki a bemutatkozásába írja be közvetlenül a számát, hogy hívj fel akármikor. (Esetleg: majd visszahívlak.) Mi ezzel a gond és miért nem kellene erőltetni?
1. A legtöbb nő nem szívesen adja meg a számát egy ismeretlennek nem hogy azonnal, de még több napos levélváltás után sem. Vagy ha Messengerről hívná a pasi, akkor a valódi nevét… Épp ezért a telefonszám alapú szolgáltatások használata is problémás, hiszen a számunkról nagyon könnyen ki lehet deríteni, kik vagyunk pontosan, és miért is akarnánk mindenkit beavatni ebbe?
2. A telefonszám megadását ki kell érdemelni, az nem automatizmus. Először a pasi legyen udvarias, érdeklődő, közeledjen lassan, kulturáltan, aztán át lehet térni erre a kérésre. De akkor sem kötelező senkinek, hogy azonnal bízzon egy pasiban és ha valaki megsértődik a visszautasításon, az valamit nagyon benézett.
3. Mivel a hagyományok szerint a pasi szokta hívni a nőt és nem fordítva, amennyiben az ismerkedés azonnal erre a vágányra terelődik, az a mechanizmus is elindul, hogy a pasi ledominálja a kommunikációt. Mert aki rögtön ezzel kezd, az utána se akar majd lemondani erről a helyzeti előnyről. A nő meg idegeskedhet, ha lemarad a hívásáról, vagy ha a pasi éppen nem hívja napokig…
4. Egy teljesen ismeretlen emberrel telefonon beszélgetni rettentően frusztráló lehet, mivel sokszor nem találjuk a szavakat, nyomasztó csendek keletkeznek és olyasmikről fogunk dumálni, amikről nem is akartunk, miközben lényeges dolgokról meg nem. Az azonnal telefonálni akaró férfiak általában sokat beszélnek és alig hagyják szóhoz jutni a nőt, ráadásul teljesen kiszámíthatatlan, meddig érnek rá, mikor sértődnek meg valamin, amire telefonban elég nehéz reagálni.
5. Ha valakinek megengedjük nőként, hogy elkezdjen hívogatni, akkor hajlamos visszaélni ezzel: akárhányszor épp ráér, fel fog hívni, még akkor is, ha nekünk teljesen alkalmatlan időben teszi. Míg levelet akkor írunk és cseten akkor válaszolunk, ha épp jó nekünk, a telefon azonnali reakciót igényel. Vagy felvesszük, vagy nem… Ha nem vesszük fel, frusztrál a tudat, hogy miért nem vettük fel… És sokszor nem merjük visszahívni, mert hátha zavarunk. (Kivéve, ha kicsit se vagyunk szorongó típus és gondolkodás nélkül bárkit felhívunk, így szinte tuti, hogy zavarunk és abból is lehet probléma.)
6. Ha nem élünk egyedül, az első híváshoz nagy nehezen tudunk csak megfelelő időt és helyet találni. Lehet, hogy ki kell mennünk az utcára, a kertbe, vagy be kell zárkóznunk a szobánkba. Mások is hallhatják, mit mondunk, tehát érzékeny témákról nem beszélhetünk, vagy ha mégis megtesszük, beavatatlanok is meghallgatják.
7. Telefonon bizonyos témákat nem fogunk felvetni, mert egyszerűen túl kínos. Még élő szóban, szemtől szembe is az, de levélben vagy csetben inkább működik. Egy vehemens emberrel telefonon szembemenni mindig sokkal nehezebb, mint írásban. Ha például nem szeretnénk egy programot, nem tetszik valami, akkor telefonon érvényesülni mindig nehezebb, főleg, ha máshoz szoktunk.
8. Még ha a nő szívesen telefonál is egyébként a barátnőivel… Akkor se biztos, hogy egy ilyen kategorikus felszólítás oké lenne a számára. Ha már át szeretnénk térni erre a kommunikációs formára, akkor is fogalmazzunk udvariasan (nem bánnád, ha…, nem lenne gond, ha… mit szólnál hozzá, ha…) és amennyiben a nő nem szeretné, akkor ne erőltessük. A legrosszabb, ha mindenféle előzetes bevezetés nélkül csak odaröffentjük, hogy inkább beszéljünk! nem szeretek írogatni… utálok pötyögni, gyorsabb a telefon…
Az ismerkedés közeledés, és a kommunikációs forma megválasztása közös döntés tárgya. Meg lehet kérdezni a másik felet, hogy mit szólna egy ilyen javaslathoz, de neki szegezni ezt az igényt egyszerűen udvariatlanság. Ne csodálkozzunk, ha ilyen stílus alapján nem is kapunk választ.