* common.systemMessage *
Rendben
Mégsem
Írta: Verticordia , dátum: okt 15, 2016 , rovat: Párkeresés | 7 komment
Nagyon gyakori panasz a kezdeményezést vállaló társkeresők részéről, hogy akárhány üzenetet is küldenek, akármennyire is igyekeznek, nem kapnak reakciót, vagy a próbálkozások számához képest nagyon ritkán, és akkor is inkább csak elutasításban van részük. Ez nyilván nem mindenkire igaz, sőt, van, aki szinte minden első levelére kap választ, mert olyasmit ír, amire nem lehet nem válaszolni... Vagyis nagyon nehéz szó nélkül hagyni. És ehhez azért nem kell Cyranónak lenni. (Persze ártani nem árthat: a jó íráskészség még egy túlméretezett orrot is elfogadhatóbbá tesz.)
De nézzük meg, mit mondanak a felmérések: milyen trükköket lehet bevetni annak érdekében, hogy választ kapjunk.
Az egyik legfontosabb, és ezerszer ismételt szabály, hogy ne küldjünk személytelen egyenlevelet! Nem szokott beválni, mégis annyi ilyet kaptam aktív társkereső koromban, hogy Dunát lehetett volna rekeszteni velük. A társkeresés olyan, mint a marketing: egyetlen fogyasztó sem figyel fel olyasmire, amit már ezerszer látott, olvasott, és se érzelmileg, se szellemileg, se erotikusan nem érinti meg. (Nagyon jól tudjuk, hogy az erotika segít eladni bármilyen terméket - épp a társkeresés világában ne lenne hatása?) De erről még később beszélünk.
Ha már eljutottunk addig, hogy nem egyenlevelet küldünk, mégis, mit tegyünk az üzenetbe? Először is, éreztessük az illetővel, hogy olvastuk a profilját és az valamiért megnyerte a tetszésünket. Tudnia kell, hogy nem egy robot küldött neki levelet, hanem személyesen neki szántuk a szöveget. Vagyis legyen az üzenetben utalás a profiljára, természetesen pozitív hangnemben. Keressünk valami olyat, amihez kapcsolódni tudunk. (Lehetőleg ne csak a megjelenéséhez tudjunk kapcsolódni, az kevés. Ha a lány szép, akkor ezt mások is észreveszik, és épp elég levelet kap ahhoz, hogy egy átlagosra ne is reagáljon.)
Ne vetítsünk: ne tegyünk úgy, mintha érdekelne valami, amiért ő rajong, de minket hidegen hagy. Ennek úgysincs semmi értelme, ha emiatt válaszol és randizunk, lehet, hogy majd megbánjuk, hogy olyasmit állítottunk, ami nem felel meg az igazságnak. Bármilyen vonzó is egy nő külsőleg, ha a stílusa semmiben nem egyezik a miénkkel, akkor valószínűleg nem sok örömünk telik a társaságában. (Tudom, tudom, férfi szemmel az úgy is működik, hogy arra a pár órára a nyafogást is el lehet viselni, de miért kéne, ha találhatunk olyat, aki más szempontból is illik hozzánk?)
Az első üzenetben tegyünk fel legalább egy kérdést! Persze nem olyan jellegűt, hogy mi a kedvenc színe, és ki a kedvenc színésze... Olyan kérdésre gondolok, ami a személyiségére vonatkozik, de nem tolakodó. Olyan kérdést, amire nem tud nem válaszolni. Nem baj, ha a levelünk kissé provokatív, de csak mértékkel, soha nem szabad sértőnek lennie! (Túl sok kérdést azonban ne szegezzünk neki, mert az már első pillantásra fárasztó ls taszító hatást kelt.)
Amerikai felmérések szerint az ÉN szó használata inkább kerülendő (magyarra fordítva az egyes szám első személyben megfogalmazott mondatok ne legyenek túlsúlyban), de a szórakozásra utaló szavak sem igazán növelik a válaszadás valószínűségét. A TE vagy ÖN használata viszont pozitív - a levél szóljon inkább a címzettről, ne a levélíróról. Ha a másik kíváncsi ránk, majd kérdez. Ugyancsak érdemes a KAPCSOLAT szót beleszőni a mondanivalóba. Vagy valami olyat, ami arra utal, hogy kapcsolatra vágyunk.
És itt kanyarodnék vissza az erotikára: végtére is társkeresésről van szó, nagy valószínűséggel nem csak kézen fogva szeretnénk andalogni a jövendőbeli párunkkal, vagyis nyugodtan lehet utalni arra, hogy nem vagyunk fából, de rögtön az első üzenetben csak nagyon finoman szabad ezt megtenni. Teljesen felesleges konkrét szexuális utalásokkal lerontani az esélyeinket, még akkor is, ha a hölgy fotója arról árulkodik, hogy nem valami visszafogott. Lehet, hogy a fotó csalóka, és egész más a személyisége, mint hisszük. Saját alul öltözött testünkről képet küldeni is botorság. (Hogy a kevésbé szalonképes megoldásokról már ne is beszéljünk.)
És ne feledjük: a nők nem olyan egyszerűek a vizuális inger tekintetében, mint a férfiak. Egyrészt nagyon is érzékenyek rá, de sokszor még maguknak sem ismerik be, hogy valami izgatja őket. Másrészt van, akit a túl hamar érkező, túl direkt szexuális utalás valóban taszít. Amíg nem ismerik a férfi személyiségét, nem érdekli őket a teste. Ezért az sem túl nyerő, ha valakinek azt írjuk, hogy nézze meg a képeinket, és ha tetszik, írjon. Nem férfiakról van szó, akiket egy szimpla kép már arra késztet, hogy támadásba lendüljenek.
Jó, jó, de ki mondta, hogy csak a férfiak kezdeményezhetnek?
Mit írjon egy nő, ha úgy dönt, hogy ő küld első üzenetet?
Azt hiszem, a legtöbb nőnek nem azzal lesz baja, hogy miről írjon, hanem, hogy miről ne... Túl sok információt elsőre megosztani nem szerencsés. Vagyis a női kezdeményezőknek inkább azt ajánlanám, hogy természetes hajlamaikkal ellentétben inkább kevesebbet írjanak (míg a férfiak nagy részével az a baj, hogy túl szűkszavúak.) És míg a férfiaknál nyerő, ha érzelmi húrokat is pengetnek, a nők ebben legyenek visszafogottabbak. Erotika tekintetében ugyanakkor lehetnek nyitottak, anélkül, hogy közönségessé válnának.
Mindkét nemnek a másik nem ízlését kell valahogy eltalálnia - persze szó sincs róla, hogy minden férfinak vagy nőnek ugyanolyan bemutatkozó levél tetszene, de tendenciák azért léteznek.
A női kezdeményezés egyébként a férrfiakénak a harmada, ebből is fakadhat, hogy a férfiak inkább válaszolnak első levelekre, mint a nők. A nők profilokat is ritkábban nézegetnek, a profil megtekintése után pedig még ritkábban írnak az illetőnek.
A felmérések szerint egyébként mindkét nem kissé elgaloppírozza magát a megcélzott partnert illetően: míg az IRL partnerválasztásban inkább a saját ligájukban játszanak, az online társkeresőkön (legalábbis Amerikában) az a tapasztalat, hogy a kezdeményezők felfelé céloznak. Vagyis önmaguknál vonzóbb embernek írnak levelet. Ez persze ugyancsak rontja az esélyeiket arra, hogy választ is kapjanak. Egyrészt a vonzóbb profilokat amúgy is elárasztják a megkeresések, vagyis nem lesz nagy értéke egy plusz levélnek, másrészt egyébként sem valószínű, hogy az illető megfelelő partner lenne. Vagyis már az sokat segíthet, ha olyan embereknek írunk, akik nem elérhetetlenek számunkra.
Még egy kis kiegészítés arról, hogy mit tegyünk, ha bennünket céloznak meg első levéllel:
Ha üzenetet kapunk, és olyan jellegű, hogy szívesen válaszolnánk rá, helyes-e, ha várunk pár napot, úgy téve, mintha roppant elfoglaltak lennénk? Vagy ha éppen van időnk és kedvünk, azonnal írjunk vissza? Ugyancsak a felmérések szerint jobb, ha azonnal válaszolunk: a gyors válasz nagy mértékben növeli a kapcsolatban maradás esélyeit. Ha húzzuk az időt, elmegy a vonat. Nem azért vagyunk a társkeresőn, hogy társat találjunk? Akkor a nekünk tetsző jelöltet ne várassuk sokáig!