* common.systemMessage *
Rendben
Mégsem
Írta: Verticordia , dátum: már 29, 2014 , rovat: Párkeresés | 0 komment
„Férfi és nő ... hogyan is érthetné meg egymást. Hiszen mindkettő mást akar. A férfi: a nőt. A nő: a férfit.”
Karinthy Frigyes
Pontosan mit is akar nő és férfi egymástól, azon túl, hogy bizonyos pillanatokban egymást akarják? Mit szeretnénk egy párkapcsolattól megkapni, és mi az, amit nyújtani tudunk? Vannak általános elképzelések arról, hogy mi fontos a nőknek, és mi a férfiaknak egy tartós kapcsolaton belül, felmérések és statisztikák készülnek ebben a tárgyban: az általánosságoktól persze mindannyian eltérünk valamilyen mértékben, de érdekes megnéznünk, jellemzően milyen elképzelésekkel megyünk bele egy-egy kapcsolatba.
MIT AKARNAK A NŐK?
1. Szerelmet, szeretetet, tiszteletet, elkötelezettséget, annak az érzését, hogy ők az egyetlenek és a legfontosabbak az adott férfi életében. Olyan partnerre vágynak, aki általában tiszteli az embertársait, de különösképpen a női nemet, úgynevezett rendes ember, akiben meg lehet bízni, akire építeni lehet, aki szilárd támasz bármilyen körülmények között. (Azért egy kis rosszfiús attitűd sosem árt, és a rendes ember nem egyenlő a fantáziátlan, unalmas partnerrel.)
A nők inkább „mi”-ben, egységben gondolkodnak, és nagyon sokat jár az agyuk a szerelmükön, főleg egy kapcsolat kezdetén, sokat is beszélnek a partnerükről, büszkén arra a szövetségre, amelyet a férfival alkotnak: ez nagyon fontos érzés számukra – nyilván azért is, mert gyerekkoruktól arra nevelik őket, hogy akkor teljesek, ha tartoznak valakihez. Ez azért nem jelenti azt, hogy partner nélkül ne élhetnének teljes életet, de az elképzelés, hogy a házasság egyfajta megoldás a nő számára, nagyon mélyen gyökerezik a kultúránkban. Ennek az odatartozás-érzésnek az érdekében a nők olykor aránytalanul nagy áldozatot is hajlandóak hozni.
2. Becsületes, őszinte hozzáállást, főleg érzelmi kérdésekben. Azért nem a száz százalékos őszinteséget, hanem egy kissé megszépített formájút, amely nem mentes némi udvarias túlzásoktól. A nőknek nagyon fontos a kommunikáció, mégpedig a folyamatos kapcsolattartás, ahhoz, hogy érezzék, mennyire szeretik őket. Mitagadás, azt is szeretik tudni, hogy hol jár és mit csinál a partnerük, ebben némelyek túlzásokba is esnek.
3. Nagylelkűséget. A nők nem csak a gyakorlatiasságot és az önállóságot értékelik, hanem azt is, ha egy férfi tud nagylelkű lenni. A garasoskodás biztosan egyetlen nő számára sem szimpatikus, akármilyen ideológiával is támasztja alá valaki. De a nagylelkűség nem csak anyagiakban, ajándékok formájában nyilvánulhat meg, hanem abban is, hogy a férfi átvállal bizonyos feladatokat, tehermentesíti időnként a partnerét, és nem szembesíti őt lépten-nyomon a hiányosságaival, jóindulattal és humorral tud átlépni ezeken.
4. Kielégítő szexet. Hogy mi a kielégítő, az persze mindenkinél más. Van, akinek több romantika kell, van, aki a merészebb, vadabb szexet részesíti előnyben, de annyi biztos, hogy egy párkapcsolat nem lehet meg jó, fantáziadús, odafigyelő gyengéd, szenvedélyes és gyakori szeretkezések nélkül. És ez korántsem annyira egyszerűen megvalósítható kívánság, mint azt a férfiak gondolják, pedig ők általában annyira, de annyira szeretik a szexet. Csak nem biztos, hogy pont úgy művelik, ahogy az a nőnek is jó.
MIT AKARNAK A FÉRFIAK?
1. Nem fog senki meglepődni, mi áll első helyen: szexet. Legalábbis a kultúránkban elterjedt hiedelem szerint a férfiaknak állandóan ezen jár az agyuk, bármikor, bárhol, és szinte bárkivel hajlandóak rá… Lehet illúzióromboló, de a férfi tartós kapcsolatra lépésének egyik fő motivációja a szexhez való könnyebb és rendszeresebb hozzájutás. Mindazonáltal azért jegyezzük meg, hogy sok férfi megelégszik a szex önző, saját kielégülésig tartó formájával, megfeledkezve a nő igényeiről. Ilyenkor nem is csoda, ha a párkapcsolat nem lesz működőképes. Ahogy az sem csoda, hogy a nő szexuális érdektelensége hosszú távon elviselhetetlen a férfi számára.
2. Szabadságot. A férfiaknak meglehetősen nagy a szabadságigényük, és szeretik, ha még egy elkötelezett kapcsolaton belül is rendelkeznek némi függetlenséggel, szabad órákkal, napokkal akár. Hosszú távon roppant nehezen viselik, ha a partnerük rájuk akaszkodik, ellenőrzi őket, és minden percüket be akarja osztani. Egyébként a nőnek is kell a szabadság, főleg, ha már gyerekek is vannak, és a nő hirtelen úgy érzi, beszűkült a világa. Ilyenkor az a jó partner, aki empatikusan és a saját szabadságszeretetét is felidézve biztosítja a nőnek, hogy kiszakadjon a napi rutinból. Ha a férfi nem hajlandó folyton számot adni a hollétéről és 24/24-ben kapcsolatot tartani a nővel, az nem feltétlen azért van, mert már nem szereti, vagy tilosban jár, hanem azért, mert ezt nem igényli, mitöbb, a terhére van. (Kivéve a szerelem első időszakában, amikor nagyon is szorgalmazza a kapcsolattartást, de ez nem tart örökké.)
3. Megbocsátást. A férfiak nagy része roppantul értékeli, ha a partnere megbocsátó. Ha hajlandó szemet hunyni bizonyos hibák felett, ha nem hánytorgatja fel folyton a múlt bűneit. Mivel a nők előszeretettel gyűjtögetik a rossz pontokat, és jönnek elő a negatív eredménnyel, ha már sokminden felgyülemlett bennük, a megbocsátás erénye igen ritka jelenség lehet.
4. Megbecsülést. A férfiaknak rendkívül fontos, hogy a partnerük értékelje és tisztelje őket. (Ez persze a nők számára is igen fontos, de a férfiak talán még sérülékenyebbek ilyen szempontból.) Akkor érzik jól magukat, ha a feleségük, barátnőjük bizonyos fokig felnéz rájuk (ez nem azt jelenti, hogy a nő ettől alacsonyabb rendűként értelmezi magát, de vannak területek, amelyekkel kapcsolatban elismeri, hogy a férfi kompetensebb). A nagyon magabiztos nőknek emiatt is nehéz jó párkapcsolatot kialakítaniuk: extrém magabiztos és nagy érzelmi intelligenciájú férfi kell ahhoz, hogy ne ijedjen meg hasonló partnertől. Az okos nő szívesen dicséri a partnerét, és olykor még túlzásokba is esik: nem fogja megbánni. A zsörtölődés, a hibák állandó emlegetése azonban meggyilkolja a férfi önérzetét és teljesen el fogja fordítani a nőtől: nem csoda, ha teheti, olyan partnert keres majd, aki mellett újra értékesnek és férfiasnak érezheti magát.
Még egy érdekesség a netes társkereséshez kapcsolódóan:
Az amerikai National Academy of Sciences felmérése szerint, amelyben 19.131 válaszadó vett részt, az USA-ban 2005 és 2012 között házasságoknak már több mint egyharmad része on-line ismertség alapján jött létre. A hagyományos ismerkedésből született házasságokhoz képest az on-line frigyek - ki gondolta volna - tartósabbaknak és kielégítőbbeknek bizonyultak: kevésbé jellemző rájuk az ilyen módon találkozó párokra az elégedetlenség és a szakítás, válás. Meglehet, hogy ez az igények sokkal egyértelműbb kommunikációjával magyarázható: hiszen a netes ismerkedésnél előbb fogalmazzuk meg az elképzeléseinket, mint hogy annak megfelelő partnert találnánk.