Toxikus anya-lánya kapcsolat és pártalálás

Egyesek rajonganak az anyjukért, akire soha egy rossz szót nem szólnának. Talán a többség? Mások rengeteget szenvedtek amiatt, ahogy az anyjuk bánt velük. Az apákat szidni elfogadott, róluk könnyebben elhiszik idegenek is, hogy valamit nagyon elrontottak. De az anyák a legtöbb ember szemében szentek és sérthetetlenek. Nem illik rosszat mondani rájuk…

Így aztán ha ilyen anya mellett nő fel az ember lánya, könnyen úgy érezheti, hogy az ő bánata senkit nem érdekel. Hogy még neki kell szégyenkeznie amiatt, hogy az anyja pocsékul bánt vele. Ha mégis meg mer szólalni, akkor megkapja, hogy eltúlozza, túlérzékeny és hogy tisztességes ember nem szidja a saját anyját, meg különben se lehet megítélni valakit a mai kor mércéi alapján, mikor ő másképp szocializálódott, biztos csak jót akart, de nem pont úgy sikerültek a dolgok, ahogy szerette volna. (Nem, vannak anyák, akik nem is akarnak jót.)

Mindezeknek a toxikus anyák árnyékában felnőtt nőknek szól A másik Bennet lány című kosztümös sorozat, Jane Austen Büszkeség és balítélet című könyvének (illetve a filmadaptációknak) spin off-ja. A főhős az öt nővér között a középső lány, akivel az eredeti regényben a szerző igazán csúnyán bánik: kifigurázza, megalázza, és semmiféle jó tulajdonsággal nem ruházza fel. Mary nem szép, nem is csinos, szemüveget visel, tudálékos, mindenkit megpróbál kioktatni, de mindenki csak lehurrogja és mikor szerepelni próbál, az is pocsékul sül el.

Az új HBO sorozatban ez a Mary saját történetet kap: kiderül, hogy esetlen viselkedése elsősorban abból fakad, hogy mindig lenézték, mellőzték, egy olyan családban, ahol a csinosság volt a legfőbb erény, labdába se rúghatott, középső gyerekként két szék közül a pad alá esett, hiába próbálta az apja példáját követni a sok olvasással, az öreg rá se hederített, az anyja meg csak kifogásokat talált benne, mert úgy ítélte meg, hogy alkalmatlan a férjszerzésre (ami számára az élet egyetlen célja).

Nem csak a XIX. századi Angliában léteztek ilyen lányok, ilyen testvérek, és ilyen szülők. Sokak számára lehet manapság is nagyon ismerős ez a fajta forgatókönyv. Az anya a lányát szisztematikusan kritizálja, elveszi minden önbecsülését, miközben állandóan azt hajtogatja, hogy a javát akarja, lábtörlőnek használja, sokszor azért, mert ő az egyetlen, aki felett hatalma van és a saját életét akkora kudarcnak éli meg, hogy nem bírná elviselni, ha a lánya többre vinné, mint ő maga.

Ez tehát az alapállás, a sorozat pedig végigvisz bennünket Mary öntudatra ébredésén, azon a lassú folyamaton, ahogy kiszabadul az anyja gyámsága alól, más társaságba (a londoni nagybácsi és nagynéni házába) kerülve felfedezi, hogy vannak, akik értékelik a tudását, a világlátását, hogy vannak, akik még csinosnak is találják…

Persze az anyja nem hagyja annyiban: mikor úgy érzi, hogy Mary kezd elszakadni tőle, újra maga mellé parancsolja, mivel az az álma, hogy ez a semmirevaló vénkisasszony fogja majd őt ápolni öregségében… Bár, mint az eredeti regényből tudjuk, két legidősebb lányát olyan gazdag emberekhez sikerült férjhez adnia, hogy az ápolás miatt igazán nem kéne aggódnia… De azért húzza visszafelé Maryt és próbálja újra összetörni, visszaszuszakolni a korábbi állapotába, amikor még görnyedt háttal, lerágott körmökkel, előnytelen ruhákban járva rejtőzködött a világ elől…

Szinte senki nem akarja elhinni, mikor kiderül, hogy Marynek nem is egy, hanem két udvarlója akadt, akik versengeni kezdenek a figyelméért. Ekkor a toxikus anya hirtelen házasságszerző üzemmódba kapcsol, ha már akad két ennyire agyalágyult fiatalember, akkor természetesen a gazdagabbhoz kell feleségül menni…

Ez is sokunk számára lehet ismerős: a toxikus anya akkor is beavatkozna, ha minden előzetes jóslata ellenére mégis akad pasi, aki érdeklődik irántunk, mert ő majd jobban tudja, hogyan bánjunk vele, egyáltalán kit válasszunk és mikor. Marynek nagy szerencséje van, amiért a nagybátyja megvédi az anyjától amennyiben menedéket nyújt és jó példát mutat neki: mert a londoni rokonok házassága szinte példaértékű. De nem mindenkinek vannak ilyen kedves és megértő rokonai… Van, akinek ezen a fejlődési folyamaton anélkül kell átvergődnie, hogy a családjára minimálisan számíthatna.

Mary Bennet története azonban mindenképpen inspiráló: akinek van kedve, az könyvben is elolvashatja (Janice Hadlow regényét a Könyvmolyképző adta ki), a sorozat pedig most már teljes terjedelmében fent van az HBO-n. Persze azoknak is nagyon ajánlom, akik eddig úgy gondolták, hogy egy anyára tilos rosszat mondani, vagy nem értették, miért nem sikeres az okos, csinos és vicces barátnőjük… Talán ő is egy toxikus szülő mellett lett ilyen.