* common.systemMessage *
Rendben
Mégsem
Írta: Verticordia , dátum: jún 16, 2018 , rovat: Párkeresés | 0 komment
Noha a magyarokra nem mondható el, hogy túlságosan nyitottak lennének más népekre és jól beszélnének nyelveket, elég sokszor találkozom vegyes házasságokkal. Ezek egy része remekül működik, mások viszont nagyon megbánják, hogy összekötötték a sorsukat azzal, aki korábban egész jó partnernek tűnt. Szó sincs arról, hogy a vegyes házasságok nagyobb arányban lennének kudarcra ítélve, mint más kapcsolatok, de különleges kihívások jellemzőek rájuk. Nézzük, melyek ezek!
1. Nyelvi gazdagság és korlátok
Nyilván nem olyan vegyes kapcsolatokról beszélünk, amelyeknek tagjai mindketten Magyarországon nőttek fel (vagy itt szocializálódtak): hiába görög vagy orosz valaki, ha az anyanyelve a magyar, nem lesznek akadályok. (Legfeljebb egy furcsán beszélő nagymama vagy nagypapa színesíti az életet.) A probléma akkor áll elő, ha az egyik fél nem beszéli a másik nyelvét, a másik az egyikét, vagy ugyan az egyik beszéli a másikét, ez fordítva már nem igaz, esetleg közvetítő nyelven kommunikálnak (leggyakrabban ez az angol), amelyet beszélhetnek bármilyen jól, mégsem a saját anyanyelvük.
Bár olvastam olyan véleményt, miszerint a kommunikáció korlátozott mivolta nem akadály, hanem előny, mert így legalább nem beszélünk túl sokat, szerintem ez merő illúzió: saját tapasztalatom az, hogy hiába beszélünk akár nagyon magas fokon egy másik nyelven, igen zavaró tud lenni, ha a partnerünk nem ért meg bennünket félszavakból. Nem a kapcsolat elején zavaró, hanem 10-15 év múlva. És ha vitatkozni kell, az kerül fölénybe, akinek a nyelvén a vita folyik, vagy aki jobban beszéli a közvetítőnyelvet.
Ha gyerekek is születnek, számukra a többnyelvűség lehet nagyon előnyös, hiszen már eleve két-három, esetleg több kultúrába nőnek bele úgy, hogy szinte erőfeszítést sem kell tenniük. De problémát jelenthet, ha egyik vagy másik szülő hátrányba kerül a kommunikációt illetően. A gyerekek azon a nyelven fognak folyékonyan beszélni, amely annak az országnak a nyelve, ahol élnek, vagyis itthon élők számára a magyar lesz az elsődleges nyelv, még akkor is, ha otthon nem magyarul beszélnek. De milyen kommunikációs problémákhoz vezethet, ha egy apa vagy egy anya nem érti tökéletesen a gyerekét? Vagy ha azon megy a vita, hogy a gyereknek kivel milyen nyelven kellene kommunikálnia?
Nemrégiben egy ismerős szomorúan panaszolta, hogy távol-keleti felesége egyszerűen nem hajlandó a saját nyelvén beszélni a gyerekeihez, csak tört angolsággal szól hozzájuk, vagyis egyáltalán nincs köztük érdemi kommunikáció. Nem kell hozzá nagy fantázia, milyen romboló hatású, ha a saját anyánk nem érti, amit mondunk, főleg, ha az pár tőmondatnál bonyolultabb. Ez a szülők kapcsolatára is kihat.
2. Két vagy három otthon? Esetleg egy sem?
Egy vegyes kapcsolatban el kell dönteni, hogy a pár hol éljen. Vagy le kell mondania egyiküknek arról, hogy a hazájában éljen, vagy választhatnak egy harmadik országot, amely mindkettejük számára idegen, vagy ingázhatnak és hol itt, hol ott tölthetnek el pár hónapot. Igaz, az utóbbi megoldáshoz elég gazdagnak kell lenni, illetve olyan munkával kell rendelkezni, amely bárhol végezhető.
Ha a nyelvi korlátok és a földrajzi távolság összeadódnak, lehet, hogy például a nő nem tud munkát vállalni, és csak teng-leng egy idegen országban. Van, akit ez nem zavar különösebben, van, aki ettől úgy érzi, hogy megfullad. Az egyik remek lehetőséget lát a nyelvtanulásra illetve egy új szakma elsajátítására, a másik a gyerekeket neveli és abban teljesedik ki, a harmadiknak azonban folyamatosan honvágya van, és úgy érzi, hogy elszigetelték a saját világától.
Ismerek olyan vegyes házasságot, amelyben az apa minden évben hónapokat tölt a saját hazájában a családi vállalkozás miatt, amely szezonális alapon működik, ilyenkor a magyar feleség egyedül van a gyerekkel, máskor együtt laknak - akkor viszont az apa teng-leng, mert itthon nincs munkája. Ők mindenesetre hozzászoktak ehhez az életmódhoz, és egész jól működik, nyilván azért is, mert az anyának van segítsége, és csak egy gyerekük született. Ezt több gyerekkel már sokkal nehezebb lenne menedzselni.
Gondot jelenthet, ha a külföldi fél hazája nagyon messze van és nem telik arra, hogy minden évben hazamenjen, illetve, ha ő esetleg még haza tud menni, de a család már nem tudja elkísérni. Sokkal nehezebb így elválni vagy akár csak a különköltözést megpróbálni, ha valami nem működik: minden egyes döntés, ami egy magyarországi családdal rendelkező embernek legfeljebb kisebb kellemetlenséget jelent, egy messziről származónak azt jelentheti, hogy nem láthatja többé a gyerekeit. Főleg, ha lejár a tartózkodási engedélye, és olyan országból származik, amelyből nem könnyű beutazni.
3. Kulturális különbségek
Minél közelebbi országról van szó, annál kisebbek ezek a különbségek, ahogy ez természetes is, bár olykor a végzettség/neveltetés többet nyom a latban, mint a származás. Hasonló társadalmi hátterű párok jobban megértik egymást, mint akár ugyanabból az országból származó, de nagyon eltérő hátterű párok. Valószínű, hogy nagy szerepet játszik a vallás is, de csak akkor, ha a felek egyike vagy mindkettő komolyan veszi a vallását, és annak szabályait akarja alkalmazni a házasságon belül. Főleg a gyereknevelés hozza ki az alapvető kulturális ellentéteket, ha vannak ilyenek.
Lehetnek ezek a különbségek pozitívak is, sokan élvezik a sokszínűséget, a lehetőséget, hogy hazamehetnek egy elvileg idegen országba és ott otthon érezhetik magukat, hogy a gyerekeik is több kultúrából meríthetnek.
Az a fontos, hogy mielőtt beleugranánk egy vegyes házasságba (mert a partner olyan egzotikusnak és menőnek tűnik), alaposan ismerjük meg egymást és tapasztaljuk meg, ki milyen helyzetben hogyan viselkedik. Ha van rá mód, látogassunk el egymás családjához, és nézzünk utána, hogy az adott országban milyenek a hagyományok, nehogy olyasmit vállaljunk tudatlanságból, amit utána nagyon nem szeretnénk betartani.
Senkit nem beszélnék le arról, hogy külföldivel kösse össze az életét, de mindenképp fontosnak tartom, hogy ezt ne hirtelen belindulásból tegye, és ne azért, mert az illetőnek mindjárt lejár a vízuma, a tartózkodási engedélye, és így tovább. Ilyen esetben mindig felmerül az is, hogy valódi érzelmekről van-e szó, vagy éppen kapóra jött egy férj/feleség, aki miatt tovább lehet maradni az adott országban.