Hello popover Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet... Lorem ipsum dolor sit amet...

* common.systemMessage *

Rendben

Mégsem

Mit csináljak, ha ghosting „áldozatává” váltam?

A cikksorozat első részében arról írtam, miből ismerhető fel az, ha valaki ghostingol, kvázi köddé válik, felszívódik az éterben, anélkül, hogy bármivel magyarázná a cselekedetét. Foglalkoztunk azzal is, hogy a „potenciális elkövetők” esetében hogyan minimalizálható az, hogy így cselekedjenek.

Ha esetleg nem emlékszel ezekre a gondolatokra, akkor javaslom áttekintésre az előzményt:

https://blog.randivonal.hu/hogyan-szivodjunk-fel-stilusosan

Mi a teendő abban az esetben, ha veled történik meg a ghosting?

Megint csak azzal kezdeném, hogy nem mindegy, hogy mindez milyen körülmények között játszódik le veled. Ha egy családi házban hagynak ott három gyerekkel egyik pillanatról a másikra, mindenféle jelzés nélkül, az komolyabb trauma és veszteség lehet, mint a második randevú után szembesülni azzal, hogy „hopp, eltűnt a másik”.

Ezért a szélsőséges eseteket félretéve foglalkozzunk azzal, hogy szemléletben, hozzáállásban miként lehet megküzdeni egy efféle élethelyzettel.

1. Dobd le magadról a másik tettének a felelősségét! 

Valószínűleg nem kergetted konyhakéssel a másikat a lakásodban. Nem tettél perverz és erőszakos szexuális ajánlatokat, megfenyegetve a randi partnert azzal, hogyha nem teljesíti a kívánságaid, akkor lesz ne mulass. Ha igen, akkor sorry, érthető, hogy köddé vált. No, de, ha nem, akkor kit terhel a felelősség azért, hogy hősünk a minimális tiszteletet sem megadva felszívódott? Őt! Pontosan. Tehát, nehogy elkezd szavalni a „valamit biztos rosszul” csináltam rigmusát. Olyan ez kicsit, mint a megcsalás. A helyzetért, ami kialakult, amiben a társad félre akar lépni, valószínűleg mindketten feleltek (bár szerintem itt sem feltétlenül megosztott a felelősség), de a tettet ő maga követi el. Szóval, az önvádat, amint lehet, felejtsd el.

2. Szabj határt a „nyomozásnak” 

Teljesen természetes késztetés, hogy tudni akarod, mi történhetett azzal, aki kámforrá vált. Még az is lehet, hogy aggódsz miatta. Érthető, hogy kutatni akarjuk a másik fél hollétét, eltűnésének okait, hiszen ezzel saját szorongásunkat kívánjuk csökkenteni. De, ha már a negyedik telefont, az ötödik sms-t és a harmincadik emailt küldted el két hét alatt, akkor érdemes elkezdeni belátni: ez nagy valószínűséggel ghosting.

3. Megélheted a haragod, de ne építs fel ideológiákat

Az is rendben van, ha dühösnek érzed magad, hiszen inkorrekt módon viselkedtek veled, de ne általánosíts túl, ne alkoss eszméket arról, hogy minden „férfi nő ilyen meg olyan, megbízhatatlan, senkiházi alak” vagy tegyük ide a hölgyekre használt nem éppen kellemes jelzőt.

4. Értékeld reálisan a helyzetet! 

Mi is történt, valóban komoly veszteség ért? Mondjuk több hónapig randiztatok, teljesen beleélted magad a kapcsolatba, majd egyszer csak hoppon maradtál? Netalántán három találkozó után vált füstté a lovag, vagy a kedves hölgy? No és akkor? Sokat vesztettél? Milyen elvárásokat építettél fel? Esetleg azok miatt lehetsz frusztrált. Átfogalmazhatod úgyis az egészet, ha nem ért akkora arcul csapás a bimbózó románc elején, hogy megkíméltek attól, hogy felesleges lekoptatós szövegeket kelljen végighallgatnod. Ahogy egyszer megfogalmaztam egy kapcsolati veszteségem során: „azt hiszem mérlegelnem kell magamban, hogy a szívem fáj, vagy az egóm.” Ha az utóbbi, akkor akár el is fogadhatom: „lehet, ez az ember ennyit tudott, nem volt elég erős, bátor/intelligens, stb. ahhoz, hogy másképp kezelje ezt a szituációt”.

5. Ha szükséges, kérj segítséget! 

Az előbbire visszautalva, érhet úgy a ghosting, hogy abban tényleg megtörsz, beleremegsz. Ilyenkor nyugodtan elmehetsz egy pszichológushoz, aki támogatni tud abban, miképp értékeld a veszteséget és segít azt feldolgozni. Nem ciki ilyen helyzetbe kerülni, mással is megesett már. Felesleges belemenni abba, hogy látnod kellett volna előre és hasonlók, hiszen hány olyan kellemetlen történés van, amire próbálunk előre felkészülni, mégsem tudjuk azokat megakadályozni?

 

Írta:

Lázár Gergely
pszichológus

Forrás:

www.randidoctor.hu

www.gery.hu